Seite - 458 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

458 Csücsives templomainknak eleg nagy szämäböl — egyik mütör- teneszünk ällitäsa szerint — a nagyobb resz mär a hanyatläs belyeget viseli magän; kisszerüseg es befejezetlenseg a jellemzöjök. S lgy a räjuk alkalmazott szobräsz-munkäk is csekelyebb fajtäjüak, föleg csak a falböl kiszökö gyämok, vällkövek es zärkövek eki'tmenyes alakjaira, toväbbä a lombdisz köze helyezett fejekre es arczokra szorftkoztak. Ilynemü legjobb müvek Sopronban a benczesek templomäban, Iglön s a Szepesseg nehäny mäs värosäban, meg a zägräbi szekesegyhäzban fordülnak elö. Helylyel- közzel a kapuk oromfalait es iv-mezöit is diszftik dombormüvek. E reszben elsö helyen äll a kassai szekesegyhäz, különösen pedig annak ejszaki kapuzata, melynek csücsives mezöiben a Szent Erzsebet legendäjäböl s a passio törteneteböl meritett elenk elöadäsü, bär kisse fogyatekos kivitelü domborü müvek egesz sora szemlelhetö. A XIV. szäzad vege feie mär az önällö plasztikänak is tämadtak mivelöi, söt hirneves müöntök is akadtak az orszägban. Igy Märton es György mesterek, Miklös kolozsväri festö fiai, kik az Arpäd-häzböl szärma- zott härom nemzeti szentnek, nevezetesen Istvännak, Imrenek es Läszlönak szobrait, ez utöbbinak Nagy-Väradon fölällltott lovas szobrät is erczböl öntöttek. E szobormüvek mind elpusztültak. De meg ma is äll Prägäban, a szekesegyhäz teren, Szent Györgynek bronzböl öntött lovas szobra, mely fogyatkozäsai mellett is kora szinvonalän ällö jelesebb mü, s egy regi fölirat szerint ugyancsak nevezett ket kolozsväri müveszünket dicseri mestereiül. Nagyobb lendületet vett a müveszet, különösen a szobräszat ügye, nälunk a XV. szäzadban, Mätyäs kiräly uralkodäsa alatt, a ki szemelyes vonzalmai, valamint rokonsäga reven is Olaszorszäggal, ennek müveszet- es irodalompärtolö több udvaräval es egy es kitünöbb ferfiaivai elete fogytäig sürü erintkezesben maradt. Az ältala behi'vott olasz müveszek soräban Benedetto da Majanöt emlegetik. Verocchiöt is több l'zben foglalkoztatä. E müvesznek tulajdonitjäk üjabban Mätyäsnak es Beatrixnak a berlini müzeumban levö ifjükori medaillon-arczkepeit, mig a kirälyi pärnak a becsi csäszäri es kirälyi mütörtenelmi müzeumban örzött, feher märvänybdl fara- gott feldomborü arczkepei nem tudni, mely müvesztöl erednek. Egykorü följegyzesek nyomän ügy tudjuk, hogy ugyancsak Verocchio a Darius es Nagy Sändor bronz mellkepein kivül meg egy kutat is keszitett Mätyäs szämära, egy mäsik, märvänyböl faragott kutat pedig Andrea da Fiesole. Valöszinüleg olasz müveszek keszitmenyei voltak azok az erczszobrok es