Seite - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

460 alkotäsnak mondhatö. A domborü müvü sirfedökövek nagy szämäböl a jelesebbek köze tartozik a pozsonyi Szent Märton templomban Schömberg György föpap siremleke 1470-böl; s meg nagyobbszerüek ugyanott az Erdödy Anna es Kögl siremlekei, melyeken az Erdödy es llleshäzy csalädok több tagja arczkepszerü alakitässal, terdelö helyzetben van äbräzolva. Emlitesre meltök vegül meg Szechy Denes es Vitez Jänos ersekek eszter- gomi siremlekei, az egyik 1465-böl, a mäsik 1472-böl. Kevessel utöbb kezdödik azutän az a, majd häromszäz evre terjedö szomorü idöszak, a melynek häborüs es zivataros lefolyäsa alatt a magyar- orszägi müveszetröl csakugyan alig talälunk emlitesre meltö mozzanatot följegyezve. Midön Budavär visszavetele utän, meg inkäbb pedig a XVIII. szäzad elejen Buda es Pest kezdett lassankent üjjä epülni, nehäny közepületen a szobräszatnak is kinälkozott alkalom nemi tevekenysegre. A Käroly- kaszärnyät es a budai värban az ügy nevezett fegyvertärnak epiteszetileg az elöbbinel is egyszerübb homlokzatät diszitö szobormüvek kepviselik fövärosunkban a barokk izlesü szobräszatot. E mythosi es allegoriai alakok, melyekröl az „Epites Budapesten" czimü czikkben mär volt szö, elkesett es egyszersmind szereny müvek a XVII. szäzad folyamän a nyugati orszägok- ban keletkezett nagyszabäsü diszitö alkotäsokhoz kepest, de szerenysegük mellett is egeszben veve jöl kifejezik a barokk müveszet jellemet. Egyebkent a szobräszatot illetöleg az egesz barokk korszak is csaknem nyomtalanül vonült el hazänk fölött. Mert ezt kell mondanunk, ha csak erdemetlen fontossägot nem akarunk tulajdonitani nehäny nagyüri kastely környeken a kert diszeül emelt mythologiai korcs szobroknak, egy-egy ärva Märia- oszlopnak, vagy az utolsö pestis-järväny elmültäval dicseretes buzgösäggal, de keves müveszettel emelt fogadalmi emlekmüveknek, a milyenek peldäit a budai värban s nehäny videki värosunk föteren taläljuk. Meg a XIX. szäzad elejen is mily felenken, mennyire szereny kiserle- tekkel jelenik meg a szobräszat! Az e szäzad elejen meghonosodott classicai epiteszet, mely Buda es Pest üjjä epiteseben mintegy 50 evig nagy szerepet jätszott es szerette a mythosi es allegoriai alakokat diszül hasznälni, a szobräszat gyakorlatära eleg bö alkalmat nyüjtott ugyan, de az igy kelet- kezett müvek, ide ertve a Nemzeti Müzeum homlokät benepesitö csoportot is, müveszetileg alig tesznek szämot. A harminczas-negyvenes evek täjän nagyot fordült a hazai közszellem. Läzas tevekenyseg es lelkesült verseny indült meg a magyar közmüvelödes,