Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

468 märvänyböl faragott nagy siremlekevel, mely technikai ügyesseggel pärosült komoly tehetsegröl tett tanüsägot. A reszben elölegezett bizalmat utöbb az aradi szoboremleknek ältalänosan elismert sikerevel igazolta. Elözetesen kiällitott ket csoportozatänak egyikevel a tärsülat evi nagy dijät nyerte el, mäsikäert a Trefort-fele arany eremmel valö kitüntetesben reszesült. E ket kivälö szobräszunk müveszetenek különbözo iränyät össze- hasonh'tani s nehäny szöval jellemezni nem könnyü. Termeszeti alakhüsegre törekvo, a mai szobräszati äramlat hive mind a kettö. Zala megis inkäbb a franczia, Strobl inkäbb a nemet iskola fölfogäsa, hagyomänyai alapjän äll. Egyik sem idegenkedik a festöi vonäsok kiemelesetöl. Amannak alakjai könnyedebb kellemüek, a dekorativ jellegü hatäsra mutatnak hajlamot. Emennek conceptiöja, szerkesztese hatärozottabb, következetesebb; alakjai nagyobb anatomiai megbizhatösäggal lepnek a szemlelö ele. Jö es talälö mellszobrokat is birunk mind a kettötöl. Mindketten reszt vettek az Arany jänos szobra pälyäzatän, a melynek elkeszitesevel aztän Strobl bi'zatott meg. Szinten reszt vettek legüjabban a fövärosban fölällitandö szabadsägharcz- szobor pälyäzatän, melynek sorsa vegleg meg nincs eldöntve. Miöta Magyarorszäg sorsa üjabb fordülatot vett s a nemzet immär önrendelkezöleg rakja le anyagi es szellemi gyarapodäsa talpköveivel egy meg bi'ztatöbb jövönek alapjät: ifjü müveszetünk kepviselöi közül föleg a magasb hivatäsü szobräszok panaszt alig emelhetnek a nagy föladatok hiänya miatt. 1890 öszen lepleztük le az aradi vertanük emlekszobrät. Elkeszült immär a budaväri honvedszobor s Arany Jänose is a Magyar Nemzeti Müzeum homlokzata elött. Mär ki van hirdetve a pälyäzat Andrässy Gyula gröfnak, e nagy magyar ällamferfiünak, a törvenyhozäs hatärozatäval köz- költsegen emelendö szobor-emlek tervezeteire; toväbbä gyüjtjük a költseget a hazafias nagy közönseg filleradomänyaiböl Mätyäs kirälynak szülöhelyen, Kolozsvärott, emelendö szobor-emlekere, s egyszersmind foly az adomäny- gyüjtes Töth Kälmän költönknek Bajän emelendö szobor-emleke költsegeirc. 1891-ben hüllt le a lepel Izsö Miklösnak kepmässzerü alakban Mdtrai Lajos ältal märvänyban kifaragott siremlekeröl, s nyomban reä avattuk föl az elsö magyar bibliaforditö, Käroli Gäspär emleket Gönczön, közelebb pedig Kisfaludy Käroly erezszobrät Györött, mely sikerült emlekmüvek szinten Mätrai Lajos vesöje alöl s ugyancsak budapcsti öntömühelyböl kcrültek ki. Emleket fogunk emelni, ha szerenyebb merteküt is, Ybl Miklösnak, ki