Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

470 müveszszellemevel maga is maradandö becsü emlekmüvekkel gyarapitotta az orszäg fövärosät, valamint a nemzeti müveltseg elevülhetetlen erdemü örenek es elesztöjenek, Trefort Agostonnak, azutän a magyar közlekedesügy nagy nevü lendi'töjenek, Baross Gäbornak, toväbbä bärö Wesselenyi Miklösnak es meg több jelesünknek is. Ezek az eddig reszint kesz, reszint keszülö szobormüvek. A jövö alkotäsaira nezve sok remenyre jogosit bennünket az ifjabb nemzedek, mely evi kiällitäsainkon es müveszeti pälyäzataink alkalmäval egyre nagyobb szämban es mind nagyobb figyelmet keltö müvekkel lep föl. Szobräszaink közül a föntebb kiemelteken kivül regebben kivalt erök: Riss György („Samaritanus", „Genius" stb.), Donath Gyula, Loränfi Antal („Kereszteny vertanü", Huszär mellszobra), Röna Jözsef, Szdsz Gyula, Brestyanszky Bela, Senyei Käroly, Sz/csz Antal, Bezertdy Gyula, Vasadi Ferencz; az ifjabbak közül megnevezhetjük meg KöU'ö Miklöst, Sarnovszky Ferenczet (Päris), Töth Istvänt, ifj. Vastagh Györgyöt, Jankovics Gyulät es Zsolnay Gyulät. S ha nem reklamäljuk is a magyar müveszet szämära több külföldön elö jelesünket, kik közül legaläbb Tilgner Viktor koronkint honi tärlatainkat is fölkeresi s disziti Euröpaszerte tisztelt nagy tehetsegenek termekeivel; ha nem soroljuk is elö, a kikhez esupän magyar születesük reven tarthatnänk jogot: a hazäban elö s a hazäba visszaterendö magyar szobräszok tömör csapatäban is oly sok ifjü erö, jöravalö tehetseg es vällalkozö szellem van, hogy a szobräszati magasabb körü föladatok remelhetö, söt kivänatos gyarapodäsäval szemben is megnyugvässal tekinthetünk a jövö ele.