Seite - 473 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

m valödi nagyvärosi jellegu setahelye, a timärmühelyek es börfeldolgozd gyärak hosszü sora ällott, s a hol ma diszes körakpartok es lepcsözetek ällanak, Ott regebben e mühelyek hülladeka es szemete egesz dombokban hevert. Maga a Düna folyama a hajömalmok szäzaival volt ellepve, melyek a gözmalmok versenyetöl menten vegeztek olcsö munkäjukat. Es a Margit- es Terez-körütak szögenel, hol most mär üj divatü palotäk hosszü sora oly elenk lätvänyt nyüjt, s hol a föväros egyik legszebb värosresze mintegy a földböi nö ki, meg nem oly regen egy czukorgyär romjai älltak sokäig. E környeken ällott az elsö magyar gepgyär is, mely 1848-ban honvedeink Gyirtelepek Ö-Budin a Margit-szigetröl n^zve. fölfegyverzese czeljäböl rögtönösen fegyvergyärrä alakittatott ät. A föväros terjeszkedese következteben az ipartelepek kiebb vonültak. S ha az ilyen telepek es gyäraink mostani fekveset nezzük, azt lätjuk, hogy a legtöbb ipartelep a volt oszträk-magyar ällamvasüttärsasäg — mint a fövärosba befutö legregibb vasüt — pälyaudvaränak környeken s az üj-pesti üt menten, toväbbä a Ferencz- es Jözsefvärosban, Köbänyän es Ö-Budän helyezkedett el. Mindaz, a mit lätunk, többnyire üj alkotäs. A magyar föväros nem helyezhetö azon regi värosok soräba, melyeket szäzadokon ät üzött ipar vagy elenk kereskedelem tett hiresekke. Mindenesetre volt itt is ipar es kereskedelem, meg pedig a korhoz es eszközökhöz kepest aränylag eleg nagy, a mint ezt mär a föväros termeszetes fekvese s idönkenti politikai szerepe maga utän vonta. Az öbudai äsatäsok alkalmäval fölszinre került emlekekböl M. 60