Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

474 tudjuk, hogy mar a Krisztus utäni mäsodik szäzadban szämos kezmives volt az aquincumi römai coloniäban. Pompejus Faustus värosi tanäcsos volt akkor az Aquincumban megtelepedett czehek elöljäröja. Elökerültek az akkori väsärcsarnok romjai is, a boltsorok es a belsö oszlopcsarnok törede- keivel bizonysägot teve arröl, hogy a römai uralom a katonai szervezet mellett e coloniäja ipari es kereskedelmi szüksegleteinek kielegi'teseröl is gondoskodott. Következtek azutän a vad harczok es a romboläs szäzadai mindaddig, mi'g e területen a magyar ällam meg nem alapittatott s Buda szekvärossä nem lön. Csak termeszetes, hogy, a mit abban a korban az ipar kifejthetett, különösen a müves ipar teren, az a kirälyi Budän is föltalälhatö volt. Törtenelmi hagyomänyaink szerint a hatalmas Düna menten budai polgärok mär a XIII. szäzadban ällitottak föl malmokat. Zsigmond kiräly idejeben mär majdnem minden mesterseg megvolt Budän, hol szämos szervezett czehvel talälkozunk. Az ötvösök, kiknek ipara akkor Magyar- orszägon oly magas fokon ällott, hogy zomänczozott müveik mindenütt keresettek voltak, — egyiket alkottäk a legtekintelyesebb czeheknek. Buda väros törvenykönyveböl, mely Zsigmond kiräly idejeben szerkesztetett s melyben a czehekre es mestersegekre vonatkozö jogszabälyok is egybe- gyüjtettek, lätjuk, hogy a kalmärok es penzvältök; a haläszok, hal- es vadhüsärüsok, toväbbä a meszärosok, kiknek közös vägöhldjuk volt a Düna mellett; a koväcsok, lakatosok, sarkantyükeszi'tök es tücsinälök; a kötel- verök; a vargäk, irhakeszi'tök, timärok, szücsök, nyereggyärtök; a pekek es molnärok; a kömivesek, köfaragök, teglavetök, ütczakövezök; az aszta- losok, esztergälyosok es äcsok; a kocsigyärosok, bodnärok; paizs-, nyil- es ijjkeszitök; a keztyüsök, tarsolyosok, erszeny- es övkeszi'tö mesterek; a posztösok es szabök, stb., akkor mär tekintelyes testületeket alkottak. A pesti oldalon is fejlödtek egyes iparok; itt legtekintelyesebb volt a timärok czehe, kiknek Mätyäs kiräly adott czehszabadalmat. A török uralom megszünte utän a czehek — az iparnak akkor egyedüli kepviselöi — üjböl szervezkedtek; üj mestersegekkel üj czehek keletkeztek külön szabadal- makkal. S miutän ipar es kereskedelem az akkori intezmenyek szerint csakis a czehek kereteben fejlödhetett, az orszäg szämos värosäböl különbözö mestersegekkel foglalkozök, a budai es pesti regi es megizmosodott czehek- hez fordülnak jogokert, oltalomert. Igy a budaiak Räczkeven, Szent-Endren, Väczon, Nagy-Körösön, Pecsett; a pestiek pedig Czegleden, Kecskemeten, Väczon alapitanak fiökczeheket.