Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

476 A Dunän közlekedö kereskedelem meg-megällott a pesti partokon is, s nem egy elelmes vällalkozö es szällitö Peströl igen jelentekeny közvetito kereskedelmet folytatott a kelet es nyugat között. Szämos szerb, maczedon, romän, görög es bolgär csaläd telepedett meg reszint Budän (különösen a Räczvärosban, a hol külön czeheket is alkottak), reszint Pesten, a kik elenk es jöl jövedelmezö kereskedelmet folytattak regi es üj hazäjuk között. Ezek a csalädok jelentekeny vagyonra tettek szert, a föväros legtekintelye- sebb polgäraivä vältak, s utödaik ma mär szivben, erzelemben magyarok. Mindez azonban termeszetesen nem hasonh'thatö össze az ipari es kereskedelmi forgalomnak mai aränyaival. A mint a közlekedesi hälözat tökeletesült, oly mertekben emelkedett a forgalom is. Mär a gözhajözäs meginditäsa lehetöve tette, hogy Budapest a kereskedelmi forgalomban arra a helyre kezdjen emelkedni, mely öt fekves£nel fogva megilleti. Javära vältak különösen a vasütak, bär egyelöre csak korlätoltabb mertekben, mert nem ügy voltak vezetve, hogy Budapestnek közepponti helyzete es fövärosi jellege ervenyesülhessen. De minel következetesebben ervenyesitte- tett azon forgalompolitikai föelv, hogy az orszäg vasüti hälözata olykep epittessek es egeszittessek ki, hogy a fö forgalmi vonalak Budapeströl ägazzanak szet es ide fussanak vissza: a föväros forgalma, ipari es gazdasägi fejlödese öriäsi lendületet vett. Mondhatni, hogy Budapest ipari es keres- kedelmi fejlödesenek alapja azöta vettetett meg, miöta a forgalmi politika is szem elött tartotta azt, hogy Budapestet, mint a magyar korona orszägainak politikai fövärosät, közlekedesi es forgalmi tekintetben is közepponttä kell * tenni. Es azöta örvendetes, aränylag — mondhatni — rohamos a fejlödes, mely et a föväros gazdasägi eleteben tapasztalhatunk. Budapest häztartäsäböl is következtetest vonhatunk arra, hogy minö nagy ertek es jövedelem van a fövärosban összehalmozva. Az orszäg összes egyenes adöjänak majdnem tizedreszet Budapest fizeti; a häzadönak harmad- resze, a reszvenytärsasägi adönak negyedresze a fövärosi häzakra, illetve az itt müködö hitelintezetekre es ipari vällalatokra esik. A fövärosnak mint törvenyhatösägnak häztartäsa ma mär megközeh'ti a 12 milliö forintot, a melyböl több milliö forint az ütak es terek jökarban tartäsära, a vizvezetekre, a közraktärakra, a közvägöhidra es a marhaväsärra s az ipari oktatäsra esik. A fövärosi lakossäg jelentekeny reszenek nyüjt foglalkozäst az ipar es kereskedelem. Mär az 1885. evi hiänyos ipari fölvetelek szerint az összes lakossäg több mint 20°/0-änak fö keresetforräsa az ipari s kereskedelmi