Seite - 502 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

502 tudomänyi ismeret, hogy a területen fölszinre kerülö äsvänyos vizekben sokat erö termeszetadta kincset lehessen fölfedezni. Ha Budapestnek semmi egyebe nem volna, csak äsvanyos vizei: mär azok is elegsegesek lennenek fejlödesenek jövöt biztositani, ha megfontoljuk, hogy vannak földreszünknek värosai, melyek äsvänyos vizeik reven evröl-evre hihetetlen mertekben gyarapodnak, s vannak egyes äsvänyos vizek körül telepek, melyek elkep- zelhetetlen gyorsasäggal nöttek nagyra. Nem kutatjuk: vajjon Budapestnek a gyögyäszat es közgazdasäg tekinteteböl annyira fontos äsvänyos vizei olykepen vannak-e ertekesitve, mikent kitünö tulajdonsäguk es bösegük szerint ertekesithetök volnänak; czelunk egyszerüen csak az, hogy e vagyon minösege fölött szemlet tartsunk; összefoglaljuk, hogy idäig Budapesten mifele äsvänyos vizeket ismertek föl s fölemlitsük, hogy azokat mikepen ertekesitik. Budapest äsvänyos vizei helyrajzi tekintetben härom nevezetes föl- jegyezni valdra jogosi'tanak. Elöször: a Düna jobb partjän, a Lägymänyoson, vagy a Kelenföldön azon a lapälyon, mely a Gellert-hegytöl Budafok feie terjed s keletre a Dunäig er, fordülnak elö hideg keserüviz-forräsok; mäsodszor a Dunänak mind a jobb, mind a bal partjän, söt magäban a Düna medreben is kiszämithatatlan mennyisegben talälunk hevvizeket; harmadszor a Düna bal partjän a pesti oldal futöhomokja alöl hideg vasas forräsok kerülnek fölszinre. A keserli- es htvvizek ertekeröl chemiai elemzes alapjän bizonyost mondhatunk; azonban a vasas vizek chemiai szempontböl meg kevesse ismeretesek, ennelfogva egyszerüen csak megemlitjük, hogy a Härsfa-ütczä- ban es Nyär-ütczäban mär ügy szölvän ös idök öta lätogatott vasasviz- fürdök vannak. Piaczi forgalomban a keserüvizek emelkedtek hirnevre, s bär nincs oly regi multjok, mint a püllnai es saidschützi vizeknek, melyek mär a mült szäzadban kiviteli czikkek voltak, mindazältal minden földreszen ütat törtek maguknak s a karlsbadi vizeket kiveve alig van mäs, mely annyira szeles körben es olyan nagy mennyisegben volna elterjedve, mint a budai keserüvizek. A hevvizeket iväsra csak Budapesten a forräsok mellett hasznäljäk; az ärtezi-küt vizet fürdöknek a värosban häzhoz is szällitjäk; azonban a hevvizek, mint kereskedelmi czikkek, alärendelt szerepüek, s förendeltetesök a forräsok körül epült fürdök täpläläsa.