Seite - 508 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

508 szi'ne, mely az elet iränt csak remenynyel tölt el. Äsvänyos vfzhez bäjosabb keret alig kepzelhetö. A sziget epületeinek häromszäz szobäja mär keves a vendegek szämära. Harmadik csoportba sorozhatjuk a margitszigeti forräshoz legközelebb esö ügy nevezett Jözsef-hegyi htvforräsokat. E forräsok hömerseklete es összetetele fölötte vältozatos. A hömerseklet 17—6i° C., a szilärd alkat- reszek sulya 1.000 sulyreszben 0.62 es 1.08 sulyresz között ingadozik. E vizek, mikent az eddig emlitett hevvizek, alkali-földfemes vizek, mär alig eszrevehetö kentartalommal. Erdekes megfigyelesek tanüskodnak a mellett, hogy a Düna jobb partjän levö hevvizek egymässal összekötte- tesben ällanak. Midön 1819-ben a magyar kirälyi kincstär a Csäszär-malom helyreälh'täsakor a }özsef-hegy töveben levö tavat lecsapoltatta, mind a Csäszär-fürdö, mind a Kiräly-fürdö meleg forräsa leapadt, s minthogy a munkälat több hdnapig tartott, a tö lecsapoläsät a Rudas-fürdö is meg- erezte es vize 47 centimetert sülyedt. Hasonlö jelenseg fordült elö 1858-ban is a Lukäcs-fürdöben tett munkälatok alkalmäval. A Jözsef-hegyi forräs- csoport täplälja a Csäszär-, Lukäcs- es Kiräly-fürdöt. A Csäszdr-fürd'ö szemközt fekszik a Margit-sziget deli vegevel, a jözsef-hegy töveben. Elsö epületei a török hödoltsäg idejeböl valök; de vizet mär az Ärpäd-häzi kirälyok koräban is ismertek. A mellekelt török föh'räs, mely a gözfürdöbe vezetö folyosö ajtaja mellett egy kölapba volt vesve, azt bizonyitja, hogy a mai göz-, egykor törökfürdö 1570-ben mär keszen ällott. A föliräs Vämbery forditäsa szerint a következöleg szöl: „Mahomed futäsa utän 978. evben (1570 Krisztus születese utän). Szokoli Musztafa basa nagyvezer. Ha a tiszteletekben gazdag nagyvezer beke idejen vagyonät jötekony müvekre forditotta, ez nem csoda. Hisz ö mindig a Pröfeta hagyo- mänyai szerint cselekedett. Ö egy fürdöt epltett, melyhez hasonlöt az eg meg nem lätott. Boldog hon (Dewlet-Abad) a neve; szolgäljon peldäül". A fürdö keletkezeset a következö mondat jelzi : „Musztafa basa volt az alkotö; az epitmeny valöban elragadöu. A törökök kiüzese utän a Csäszär-fürdö különbözö birtokosok kezein volt. 1806-ban Marczibänyi Istvän tulajdona lett, ki aztän az irgalmas- rendi szerzeteseknek ajändekozta s azok birtokäban van ma is. A Csäszär- fürdö negyszögben epült; folyosöi füthetök s ezert telben is hasznälhatö gyögyfürdö. A gözfürdö melegviz-medenczejebe 50 köbmeter viz fer. 1.860 negyszögmeternyi ferfi-uszodäja csak nyärban, ellenben 247.783