Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

518 epitesre nezve fontos kavicsbänyäkkal együtt e retegek adjäk az egesz videk egyedüli hasznälhatö äsvänytermenyeit. Lakossägära es annak viszontagsagaira nezve e terület a fövärosnak, különösen Pestnek sorsäban osztozott. A Dunan innen esö römai hatärvär, Contra-Aquincum, körülbelül a mai Uj-Pest alatt ällott, legaläbb erre mutatnak azok a meglehetös terjedelmü römai epületmaradvänyok, melyek 1877-ben a vizafogöi töltes epitesekor földäsäs alkalmäval a Räkos-patak beömlesen innen, napfenyre kerültek. De a Föthon Septimius Severus csäszär koräböl megmaradt emlekkö mutatja, hogy nemcsak a römai befolyäs, hanem a römai telepites is tül terjedt a Düna keskeny partszegelyen. Egy nepvändorläs-korbeli nagy säncz, a Csörsz drka, melyröl meg azt sem tudni, micsoda nepnek az alkotäsa, a Dunätöl kiindülva Föthon ät szeli e videket. A magyar honfoglaläsig teljes homäly boritja az egesz täjat. Csak az Arpäd-kiralyok koräban bukkannak ki e homälyböl egyes telepek. Bela kiräly nevtelen jegyzöje a magyarok bejövetelenel mär emliti a Räkos folyöt, meg a megyeri revet, a hol szerinte Arpäd hadai Pannoniäba keltek ät. A Räkost, mint az egesz videk nevet, Mogyorödot, Czinkotät, 1074-ben emliti a krönika. Peczelröl es Aszödröl a XIII. szäzad- ban, Gödöllöröl a XIV. szäzadban törtenik elöször emlites. Nagy Lajos mär vadäszott a Cserhät sürüiben es a Regtelök nev tän arra mutat, hogy a kirälyi enekeseknek (regösöknek) itt volt egyik szälläsa. Legnagyobb birtokos a kiräly meg a väczi püspök volt. A XIV. szäzadtöl fogva mär föüri csalädok is nyernek kirälyi adomänyokat e területen, különösen a Pohäros, azutän a hires Rozgonyi csaläd. Csovdr II. Uläszlö koräban Rätkai Baläzs vära volt. A Rozgonyi csaläd kihaläsät (1523) nyomban követte az elsö török pusztitäs. Buda elfoglaläsa utän Isaszeg örällomäsa lett a töröknek Pest es Hatvan közt. Hanem azert a megfogyott, sanyargatott nep nem szünt meg a nemzet testehez tartozni. A török uralom alatt is itelt es hatärozott a nemesi megye, söt meg a földesüri hatösäg sem szünt meg, bär az urak tävol voltak. Pestmegye nem is tarthatta gyüleseit sajät területen, hanem a szomszed Nögrädban, de azert intezkedett, söt összeiräst is foganatositott a török ältal megszällott területen, p. o. 1662-ben. A török megszälläs kipusztitotta a magyar lakossägot s majdnem nep- telenne tette az egesz sikabb es dombos reszt. Csak az ^jszaki, hegyesebb, vedettebb reszeken maradtak meg, bär örökös küzdelmek es veszelyek közt, a regi magyar lakossägnak a romjai. A törökök kiüzese utän üjonnan kellett