Seite - 524 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

524 nyaralö helye. Hosszan nyülik el a Maglöd feie vezetö üt menten. Regi helyseg, ätelte a török pusztitäst is es a XVIII. szäzad elejen Räday Pälnak, Räköczy kanczellärjänak, az elsö magyar htrlap, a „Mercurius Veridicus44 kiadöjänak, jutott birtokäba. A csalädot Pal fia, Gedeon az l'rö, emelte meg nagyobb tekintelyre. Mint a protestansok egyik vezerferfia, tudomänyos es irodalmi erdemei miatt II. Jözseftöl bärösägot, kesöbb II. Lipöttöl gröf- sägot nyert. A peczeli kastelyt ö tette a pestmegyei ncmessegnek, különösen pedig az l'röknak talälkozö helyeve. Nagy es becses könyvtära, a körülbelül 25.000 kötetre menö „Räday-könyvtär", most a budapesti reformätus föiskola tulajdona. A kastelynak különösen elsö emeleti nagy terme erdekes. A falakat feher es szürke szi'nü festmenyek boritottäk, melyeknek tärgya a mythologiäböl volt veve. Különösen azon esemenyeket rajzoltatta Räday, melyek az emberi nem tülsägos nagyravägyäsät es abböl szärmazö szeren- csetlenseget peldäzzäk, mint p. o. a titänok harcza, Tantalus, stb. Mär a festes mödja, a riki'több szinek teljes hiänya is eredeti, meg erdekesebbek a magyar nyelvü föliratok, melyek megannyian a szerzö nyugodt, lemondö eletfölfogäsäröl tesznek tanüsägot. A regi kastelyon kivül mär egesz sora emelkedik a diszesebb, kenyelmes nyaralöknak. Sok budapesti csaläd szokott itt nyaralni, es ez a telep különösen a Räkos patak mellett fölfele terjed. A pataknak itt-ott meg mocsaras melleken rendszeres kiszäritässal evröl-evre mind több földet tesznek hasznavehetöve. Peczelen tül keskeny, itt-ott katlanszerüen kitägülö völgyben haladunk a regi Ilsva-zug, a mostani Isaszeg feie, melynek hatära ket l'zben is döntö csatänak volt szi'nhelye. A falu szelesebb lapälyon epült a völgynek egy erös kanyarülatäban ügy, hogy csak akkor tünik szembe, midön az ütas egeszen közelebe ert. Jelenleg többnyire töt a nepessege. Az 1849 äprilis 6-ki csatäban itt elesett honvedek sfijät emlekoszlop jelöli. Isaszegtöl egyenesen ejszaknyugatra visz az üt, mär szelesebb völgy- lapälyon, zöldelo mezök es erdös halmok közt, Gödöllöre, az egesz videknek most ügy nepessegere, mint jelentösegere nezve elsö közsegebe. Gödöirö (regen Gedellö) erdös es szölöhegyektöl övezett videken reszint fensikon, reszint a Räkos laposän terül el. Itt a völgy mär több mint 200 meternyi magassägra emelkedik es vizvälasztöt kepez a Dunäba szakadö Räkos, es a Galgähoz es lgy közvetve a Tiszähoz folyö vizek közt. Talaja homokos, forräs- es kütvizben nagyon bövelkedö, a föld nem nagyon termekeny, de viszont rosz termeskor sem hagyja egeszen cserben a gazdät.