Seite - 525 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

525 Eghajlata igen egeszsegesnek mondhatö, a ragälyos betegsegek, meg a cholera is, meg szoktäk kimelni e videket. Bär e helyseg neve mär a XIV. szäzad elejen elöfordül, nagyobb jelentösege nem volt. 1492-ben volt ugyan tornyos kötemploma, de a török idöben csak öt lakott jobbägytelke maradt meg; 1696-ban 26 csaläd lakta, 1702-ben 72 jobbägy, csupa magyar. A helyseg egesz fejlödese a legüjabb korig elvälhatatlanül össze volt forrva a Grassalkovich nevvel. A török kiüzese utän Gödöllö szegeny kis falu volt. Häzainak falai sövenyböl ällottak, mely, mint fecskefeszek, särral vastagon volt betapasztva; szalmatetöinek mestergcrendäi ägason nyugodtak, urasägi epülete a jelen- legi vendegfogadö helyen ällott, a futöhomok miatt majdnem järhatatlan orszägüt menteben. Birtoka miatt hosszü pör folyt a Bossänyi csaläd, a Forgäcsok es bärö Verlaim budai administrator közt. A magyar nemesi birtokok körul az ösiseg behozatala öta hagyomänyos volt a pörlekedes. A török megszälläs, mely annyi jogi bizonyitekot megsemmisi'tett, meg bizonytalanabbä tette az egesz birtokällapotot. Gödöllö is török kezen volt egy ideig: birtoka fölött is a hires neoacquistica commissiönak kellett döntenie. Nem akarjuk e bonyolödott pör minden reszletet elöadni. A vege az lett, hogy „Tettes, nemzetes es vitezlö" Grassalkovich Antal kir. ügy- igazgatö, a neoacquistica elnökc es vezetö szelleme, 1723-ban 5.852 renes forintert Bossänyi Krisztinätöl zälogba vette gödöllöi reszet, azutän pedig sorban kiclegi'tette a Bossänyi-utödokat ügy, hogy 1748-ban mär az egesz uradalmat kezeben egyesitette. Akkor mär öve volt Kerepes, Isaszeg, Csömör, Zsidö es Soroksär, kesöbb a hatvani uradalmat is megszerezte ügy hogy, mint mondtäk, Hatvantöl Pest kapujäig järhatott mindig a tulajdon uradalmäban. Grassalkovich Antal egyike a török es kurucz viharok utän üjra szer- vezkedö XVIII. szäzadi magyar tärsadalom legjellemzetesebb alakjainak. Ürmenyben, Nyitramegyeben született 1693-ban. Pecsett a Franciscanusoknäl tanült, kik a nagy tehetsegü szegeny iQüt elelemadäs ältal tämogattäk. Tanülmänyai elvegezese utän Pesten ügyvedde lett es tüntetöleg hirdette, hogy mindenek elött a katholikus egyhäz ügyeit szändekozik megvedeni. Megertette korät: a szatmäri beke utän tetöponton ällott a katholizälö iräny. A mellett ügyessege es jogtudomänya ältal csak ügy kitünt, mint megnyerö külsejevel es tapintatos magaviseletevel. Különösen ertett azon müveszethez, melyet mindannyi közt legmagasabbnak vallott, es melyet