Seite - 530 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

530 feie kastely, most az evangelikusok leänynevelö-intezete. A földesüri csaläd a mült szäzadban sok iparost, különösen gubäst es szürszaböt telepitett ide. Az evangelikus egyhäz itt algymnasiumot is tart fenn, melynek fö biisz- kesege, hogy 1835—38-ban Petöfi Sändort deäkjai köze szämitotta. jelenleg ällami javi'tö-intezet is van itt romlott erkölcsü fiük reszere, kiket fiatalsäguk miatt csak egy evi büntetesre iteltek. A javi'tö-intezet epülete hajdan czukor- gyär volt. Aszöd arröl is nevezetes, hogy itt törtent Jözsef csäszär idejeben az elsö kiserlet az izraelitäknak földmiveleshez valö szoktatäsära. Toväbb keletre eltünedeznek a dombok, a videk lassankent egeszen alföldi jelleget ölt. A vasüt melletti helysegek közt legnagyobb Tura, a vasüttöl delre, körülbelül 4.000 lakossal. 1849 jüliusban itt veres csata folyt az oroszok eilen. A helysegen tül egy magaslaton a Schossberger-fele tornyos nagy kastely läthatö. A magyar kir. ällamvasüt keleti pälyahäzänak deli oldala mellett, a Kerepesi-üt külsö vegen kezdödik a czinkotai helyi erdekü vasüt, mely 1888-ban epült. A föväros ebben az iränyban terjeszkedik legrohamo- sabban, valamint itt läthatö legszembetünöbben a fövärosnak es videkenek egymässal valö egybeolvadäsa is. Az orszägütak es vasütak mellekeit mär igen sok helyt häzhelyekke osztjäk, melyeken szep kertekkel ekeskedö nyaralök epülnek. Igy a homokos területet, melyen elöbb leginkäbb csak majorosok es kerteszek telepei ällottak, mind nagyobb szämmal szällja meg a fövärosi polgärsäg, különösen a hivatalnokok osztälya, hogy olcsöbb lakäsokat es jobb levegöt taläljon, mint a väros belsejeben. E folyton folyö epi'tkezesek mär is egesz paradicsommä vältoztattäk ät a Räkos pusztäjät, mely ez elött meg csak hatvan evvel is oly tävol esett a värosnak akkori szeletöl, hogy a legvermesebb remenykedessel sem hihette volna senki, hogy ez a pusztasäg valaha reszeve lehet a tulajdonkepeni värosnak. A Räkos patak mellett fekvö es meg a föväroshoz tartozö Rdkosfalva Czinkota feie az elsö nagyobb ällomäs. A föväros nagy közelsege rendkivül elösegitette fejlödeset. E teleptöl ejszakra meg leginkäbl) megtartotta a Räkos mezeje ösi jelleget, buczkäival, mely süppedekes, itt-ott futöhomokjäval, pocsolyäival es nädasaival. Itt van a Räkos patakja mellett a Paskäl malma is, mely az udvari falkavadäszatok alkalmäval a fö gyülekezö hely volt. Toväbb ejszakra fekszik Puszta-Szent-Mihdly. Kertjeivel, majorjaival es nyaralöival nagy területet borit el, es szinte Csömörig elhüzödik. A leendö