Seite - 535 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

535 Gröf Kärolyi Istvän, kinek e videk törteneteben oly fontos szerep jutott, 1838-ban, az ärviz utän, megyeri pusztäjänak egy reszet örök berbe kezdte kiadni a pestieknek, kik ott többnyire szölöket ültettek es nyaralökat epitettek. Eleinte lassan ment a telepites es Uj-Pestnek 1850-ben nem volt több mint 673 lakosa. De a Düna melletti kedvezö helyzete mindinkäbb ereztette hatäsät. A föväros közelsege mind több munkäst es hullämzö nepesseget vont ide. A jö összeköttetes, hajön es 1867 öta lövasüton, meg jobban megkönnyitette a telepedest. Eleinte sok volt a csöcselek es a pestmegyei, valamint a värosi rendörsegnek ugyancsak meggyült a baja az üjpesti tolvajszövetkezetekkel es penzhamisitökkal. De a rohamos fejlödes, üj gyärak alapitäsa, jobb igazgatäs, midön a helyseg a fövärosi rendörseg körebe vonatott, csakhamar megvältoztattäk e sokban amerikai ällapotokat. Uj-Pest most körülbelül 25.000 lakost szämläl es virägzö iparäval, nagy szesz- es börgyäraival, hajögyäräval, teli kikötojevel, a Düna menten föl- magaslö kemenyeinek soräval, valödi ejszaki folytatäsa Budapestnek. Del feie mär majdnem összenött a fövärossal, keleten pedig a vasütnäl mär összeer Räkos-Palotäval. Igy nyüjt egymäsnak kezet a termelö es az iparos, gyäros videk. Csak a közepületek es müvelödesi intezeteknek majdnem teljes hiänya mutatja a fejlödesnek rohamos es nem egeszen szabälyos voltät. A budai hegyvidek. Budapest fö- es szekvärosnak a Düna jobb partjän elterülö környeke ältaläban hegyes-völgyes, de e hegyeknek a legmagasabb pontjai sem emelkednek a közephegysegek vonala föle. A hegyvidek mindenütt szom- szedos a Dunäval, melyhez helyenkent olyan közelre nyomül, hogy az orszägüt csaknem egeszen elfoglalja a hegy läba es a folyam közti hezagot. E hegyvidek földrajzi neve Pilis-Gerecse hegyseg; alakülatära nezve inkäbb csoportos, mint länczolatos hegyekböl all. Ezert völgyei sem hosszanti, sem kereszt iränyban nem szabälyos fejlödesüek, hanem csak hosszabb- rövidebb melyedesek, melyek szeszelyes összevisszasägban horpadtak be a kecses alakü s többnyire tölgy- es bükkerdökkel boritott hegyek köze s közülök az egyvegtiben futökat is inkäbb aprö hägök kötik össze, mint egy közös völgyfeneknek összefüggö melyedesei. A Dunära csak keves völgy nyilik s azok sem mind szolgälnak rendes ütjäül egy-egy kisebb pataknak.