Seite - 539 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

539 fiatalabb eocen- es oligocen-korbeli meszkö, agyag, märga es homokkö tele- pül, helyenkent a jellemzö nummulit-mesz es a cerithium-mesz mutatkozik. A dolomit es mesz gyakori elöfordüläsa magyaräzza meg a hegyseg nagy vi'zhiänyät, mely a szorosabb ertelemben vett budai hegysegben jelentkezik legfeltünöbben. A mely völgyekben nem csörgedez patak, egyetlen forräsuk az ü. n. Disznöfö, de ennek a vize is gyakran kiapad. A legnagyobb patak az Ördögärok; ez Nagy-Koväcsi felöl jö s a Hüs-völgynek veszi ütjät; rendes A budaörsi hegyek. körülmenyek közt ebben is alig van viz, de nagy zäporok utän gyakran ijesztö mertekben megdagad s nem egyszer mär nagy szerencsetlenseg okozöja lett. Az Ördögärok völgye a budai hegyseget ket reszre osztja. Ez äroktöl ejszakra a vörösväri hegyek (köztük a Szenäshegy, 549 meter) terülnek el, melyekben Nagy-Koväcsinäl szenbänyät nyitottak; odäbb a hidegküti keskeny gerinczhegyseg csatlakozik hozzä s ez a Härmashatär-hegy (496 meter) kopär, de szep kilätäst nyüjtö csoportjäba megy ät. Az Ördögäroktöl delre a Nagy-Kopaszhegy (558 meter) erdösegei terülnek el, melyekhez a „Szep Juhäszne" nyergen tül a tulajdonkepeni Budai hegyseg csatlakozik. Ennek 68*