Seite - 540 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

540 legszebb reszei a gyönyörü Härs-hegy (458 meter), Jänos-hegy (529 meter) es a Sväb-hegy; ezek hosszü gerinczet nyugat feie a budakeszi szep erdö boritja, mig tetejet s keleti lejtöit a Zugliget es Sväb-hegy nyaralöinak szäzai diszitik. Delnyugat feie a Sväb-hegy tömege az ü. n. Csiki hegyekbe megy ät, melyeknek karsztszeru meztelen kopär ormai Budaörs videkenck legjellegzetesebb reszei. A Düna felöl a Sas-hegy es a Gcllert-hcgy tekint- hetök a hegyseg legszelsö elöörseinek. Egeszen elütö jellegü az a dombvidek, mely a budai hegysegtöl delre, Budafoktöl Söskütig es Biäig terül. A budai hegysegtöl a Meszäros-üt szeles völgye különiti el, a melyböl a Törökugratö ferde sziklaküpja magänosan emelkedik ki. A meddig a törtenelem adatai visszaemlekeznek, mindig ez volt a nepek vändorläsänak fö ütja. A kedvezö völgyet reg megszällta a földmives nepseg. Budaörs, Török-Bälint, Torbägy es Bia, mindmegannyi nepes nagy közseg, itt virägzott föl; a buda-bicske-szönyi orszägüt, az ü. n. Meszäros-üt, evszäzadokon ät elsö rendü közlekedesi üt volt; de az ällam- vasütak budapest-szönyi vonalänak kiepitese jöformän nyugalomba helyezte e fontos ütat, melyen hosszü järatü fuvaros karavänok helyett ma csak helyi közlekedesi eszközök järnak-kelnek; mig magän az egesz völgyön gözparipa szäguld vegig. E vonal jelöli azon dombsor ejszaki hatärät, mely Budafoktöl Biäig, del feie Tetenyig es Tärnokig nyüjtja hullämzatos ägait. Magassäga csekely, täjkepileg kevesse vältozatos, de geologiai szempontböl es földrajzi alkotäsänäl fogva egyaränt erdekes es jellemzö. Budafok felöl lassankent emelkedik a talaj; Budaörs felöl meredekebb a lejtö s ezt a föväros birtokäba került egykori Kamara-erdö ärnyas ütjai kedveert gyakran lätogatja a fövärosi közönseg. Budafok szölöi nagyobbära elpusztültak ugyan a szölövesz elharapödzäsa idejen, de mär is sokat üjra ültettek s l'gy nem sokä fog üresen ällni a sok borhäz. A szomszedos Kis-Teteny szölöi szinten tönkre mentek; ma csak a magänos kis temploma körul szetszört nyaralök tanüs- kodnak arröl, hogy ott meg csak nehäny evvel ez elött is zajosabb elet uralkodott. A szölöhegyek közül hirtelen egy terjedelmes laposra erünk ki, melyet az oda valö nemet lakossäg „Grosse Haide" neven ismer. Kevesse hullämzatos, tagozödäs nelküli fensik ez, mely mintegy 5 kilometernyi terjedelemben Török-Bälint feie nyülik. Puszta a szö szoros ertelmeben, melyen szemünk ähitozva keres valami nyugvö pontot es kiesebb täjat; soväny földjen a szomszedos közsegek marhäja legeli a siläny füvet, terme-