Seite - 551 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

551 Török-Bdlint\\oz, e kedvelt nyaralö helyhez is törtenelmi emlekek füzödnek. Nevet a konstantinäpolyi „Hettorony"-ba veszett Enyingi Török Bälinttöl, Jänos es Ferdinand kirälyok hi'res vitezetöl vette, a ki birtokosa volt es värat is epittetett hatäräban. A törökök ezt elpusztitottäk s ugyan- akkor elpusztült maga a közseg is. A XVII. szäzadban ismet nagy falu volt s egykorü l'rök ällitäsa szerint a regi vär nyomai akkor meg meglätszottak. A török uralom utän rendjük megszünteteseig a jezsuitäk bi'rtäk; ezek utän a gröf Majläth, majd a deghi Festetics csalädra szällt, s most csinos kastelyät egy becsi csaläd birja. Odäbb nyugatra Torbägy, Bia, Sösküt es Tärnok jelölik annak a darab földnek a hatärät, a meddig mi a budai hegyvideket szämitjuk. Torbägy, melyet mär Bela kiräly nevtelen jegvzöje is emlft, csinos videke miatt, Bia mint a gröf Sändor-csaläd egykori uradalmänak feje, Sösküt nagyszerü köbänyäinäl, Tärnok az ott talält regisegeknel fogva erdemel figyelmet. Szent-Endre 6s Visegräd videke. A Dunänak Esztergom es Szent-Endre közt esö väczi könyöke azt a hegyvideket kerüli meg, melyet vagy Pilis hegystgnek, vagy Dunai trachyt-hegystgnek szokäs nevezni. Ez az alacsony hegyseg az Alpesek hegyrendszerenek legkeletibb vegsö tagja, de az üjabb geologiai fölfogäs szerint mär a Magyar Közephegysegnek egy resze. Hova tartozäsa e szerint ma meg vitäs dolog. Igy csak annyi mondhatö röla, hogy ez a hegycsomö mär fekvesenel fogva összekötö kapocs a Dunäntül hegyei, meg a Felvidek hegysegeinek deli vegei közt. A geologiai kutatäsok ketsegtelennek mutatjäk, hogy a Düna ket partjät szegelyzö trachyt- hegysegek valamikor összeköttetesben ällottak egymässal. Ös idökben, mikor hazänk nagy resze meg tengerfenek volt, ez a terjedelmes hegybästya egeszen elzärta az ejszaknyugati kisebb, vagy pozsonyi medenczet a mai nagy Alföldet akkor boritott beltengertöl. Merhetetlen hosszü idönek kellett eltelnie, a mig ez az edesvizü tenger a trachythegyseget ättörte s medreböl kelet feie lefolyhatott. A visegrädi szoroson ma is meglätszik, hogy az egeszet a viz ereje väjta. Mär Esztergomnäl szükülni kezd a Düna völgye, de a tulajdonkepeni szoros, mely hazänk legszebb täjai köze tartozik, csak Dömöstöl a Szent-Endrei sziget elejeig tart. A Düna, a mint a nagymarosi Hegyestetöt meresz kanyarülattal körülfolyja, 400 meterre szorül össze,