Seite - 552 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2
Bild der Seite - 552 -
Text der Seite - 552 -
552
holott kevessel fölebb ket kilometernyi szelessegben hömpölyög. Szeszelyes
alakü meresz szikläk, görgeteg-födte meredek vizmosäsok, regi remete-
barlangok nyiläsai, sürü sötet erdök s kies fekvesü közsegek emelik a
visegrädi szoros szepseget.
Visegrädon alül a völgy kitägül, a Düna ket ägra szakad s a 30
kilometer hosszü lapälyos Szent-Endrei szigetet övezi körül, melytöl balra
mär a pesti siksäg kezdödik. Ezen az oldalon a väczi Nagyszdl (Naszäl)
hosszü gerincze az utolsö nagyobb emelkedes. A jobbparton a szent-endrei
Duna-ägat toväbb kiserik a hegyek, mignem a del feie aläbb-aläbb ereszkedö
dombok Szent-Endrenel veget ernek. Ekkent Esztergomtöl Szent-Endreig
maga a Düna vonja meg a hegyseg hatärait, s a ket väros közt hüzott
egyenes vonal majdnem teljesen összeesik e hegyvidek nyugati hatäräval.
A hegyseg, mely ezt a nagy häromszögü területet borftja, lätszölag
összefüggö s együve tartozö tömeg; de a geologia ket, egymästöl lenyegesen
különbözö felre osztja. Ket, aränylag csekely völgyeles (a pilis-szent-kereszti
es a szent-leleki), mely a Pilis es a Dobogökö közti nyergen, az ügy
nevezett Ket bükkfänäl talälkozik, jelöli a hegyseg ket resze közt a hatärt.
E vonaltöl delre a föväros környekenek legmagasabb emelkedese, a Pilis-
hegy (757 meter) van, ejszaknyugatröl delkeletre csapö, meszköböl
kepzödött gerinezczel. Szeszelyes alakülatai, sok barlangja s vizben valö
szükölködese elesen megkülönböztetik a sokkal nagyobb kiterjedesü trachyt-
hegysegtöl. A trachythegyseg a Dobogök'öben (700 meter) emelkedik
legmagasabbra s legszebb reszletei ezen hegytöl ejszakra, Dömös es Visegräd
feie vannak. Rendszeres hegylänczokröl e hegysegben is alig lehet szö.
Inkäbb csoportos jellege van, s a Dobogököt es Szent-Läszlö-hegy et
tekinthetjük a csoportok göczainak. A Düna feie meredek esesü lejtökön
tül több helyen fensikszerü laposok terülnek, melyek tetemes magassäguk
mellett is alkalmasoknak bizonyultak földmivelesre. A lejtöket mindenütt
sürü erdök boritjäk. Legszebbek a Pilis-hegy ösi bükkösei. A meredekebb
ereszkedökön az erdök öriäsi sziklacsoportozatoknak engednek helyet,
melyek közt meg a trachythegysegben is megtaläljuk a meszkönek jellemzö
szeszelyes alakzatait. Hosszü es mely völgyek väjödnak a hegyek köze s bö
vizü forräsok fakadoznak föl bennök. Emberi lakäst csak keveset talälunk e
völgyekben. Ket szegenyes falun (Pilis-Szent-Läszlö es Huta-Szent-Lelek)
kivül csak nehäny erdööri häz läthatö itt-ott. A többi közsegek a hegyseg
tövebe hüzödtak, s a melyek a Düna partjän epültek, azok bizonyos jölletre
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Band 12/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (2)
- Band
- 12/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.08 x 21.91 cm
- Seiten
- 312
- Schlagwörter
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch