Seite - 552 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

552 holott kevessel fölebb ket kilometernyi szelessegben hömpölyög. Szeszelyes alakü meresz szikläk, görgeteg-födte meredek vizmosäsok, regi remete- barlangok nyiläsai, sürü sötet erdök s kies fekvesü közsegek emelik a visegrädi szoros szepseget. Visegrädon alül a völgy kitägül, a Düna ket ägra szakad s a 30 kilometer hosszü lapälyos Szent-Endrei szigetet övezi körül, melytöl balra mär a pesti siksäg kezdödik. Ezen az oldalon a väczi Nagyszdl (Naszäl) hosszü gerincze az utolsö nagyobb emelkedes. A jobbparton a szent-endrei Duna-ägat toväbb kiserik a hegyek, mignem a del feie aläbb-aläbb ereszkedö dombok Szent-Endrenel veget ernek. Ekkent Esztergomtöl Szent-Endreig maga a Düna vonja meg a hegyseg hatärait, s a ket väros közt hüzott egyenes vonal majdnem teljesen összeesik e hegyvidek nyugati hatäräval. A hegyseg, mely ezt a nagy häromszögü területet borftja, lätszölag összefüggö s együve tartozö tömeg; de a geologia ket, egymästöl lenyegesen különbözö felre osztja. Ket, aränylag csekely völgyeles (a pilis-szent-kereszti es a szent-leleki), mely a Pilis es a Dobogökö közti nyergen, az ügy nevezett Ket bükkfänäl talälkozik, jelöli a hegyseg ket resze közt a hatärt. E vonaltöl delre a föväros környekenek legmagasabb emelkedese, a Pilis- hegy (757 meter) van, ejszaknyugatröl delkeletre csapö, meszköböl kepzödött gerinezczel. Szeszelyes alakülatai, sok barlangja s vizben valö szükölködese elesen megkülönböztetik a sokkal nagyobb kiterjedesü trachyt- hegysegtöl. A trachythegyseg a Dobogök'öben (700 meter) emelkedik legmagasabbra s legszebb reszletei ezen hegytöl ejszakra, Dömös es Visegräd feie vannak. Rendszeres hegylänczokröl e hegysegben is alig lehet szö. Inkäbb csoportos jellege van, s a Dobogököt es Szent-Läszlö-hegy et tekinthetjük a csoportok göczainak. A Düna feie meredek esesü lejtökön tül több helyen fensikszerü laposok terülnek, melyek tetemes magassäguk mellett is alkalmasoknak bizonyultak földmivelesre. A lejtöket mindenütt sürü erdök boritjäk. Legszebbek a Pilis-hegy ösi bükkösei. A meredekebb ereszkedökön az erdök öriäsi sziklacsoportozatoknak engednek helyet, melyek közt meg a trachythegysegben is megtaläljuk a meszkönek jellemzö szeszelyes alakzatait. Hosszü es mely völgyek väjödnak a hegyek köze s bö vizü forräsok fakadoznak föl bennök. Emberi lakäst csak keveset talälunk e völgyekben. Ket szegenyes falun (Pilis-Szent-Läszlö es Huta-Szent-Lelek) kivül csak nehäny erdööri häz läthatö itt-ott. A többi közsegek a hegyseg tövebe hüzödtak, s a melyek a Düna partjän epültek, azok bizonyos jölletre