Seite - 556 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

1 * 556 „demir kapu" (vaskapu) elnevezes elmagyarositott kiejtesü maradvänya. Alig kepzelhetö szebb termeszeti kep, mint a Dömör-kapu vizesese. Innen del feie ket erdekes hegy ötlik szemünkbe: a Csikövdr es a Kdhegy. Amaz a tizenötödik szäzadban elt Csikö (Chyko) nemzetsegtöl vette nevet. A Szent-Endre, Pomäz es Kaläz videken birtokos Kaläzy csaläd kihaltäval Pomäzi Chyko Jänos a videk nagy reszet eröszakkal elfoglalta s a ma Csikövärnak nevezett hegyen värat epittetett. A meresz emelkedesü küpon, mely az egesz hegyvideken s a Dunamenti lapälyon uralkodik, ma is tanüs- kodnak meg nemi köhänyäsok es mely ärkok e vär egykori fennälläsäröl. A värürnak a hegyben elrejtett kincseiröl sokat regel a nep. Sokkal többször szerepel a törtenelemben a Kbhegy. Ez alatt haladt el a römaiak egyik fö ütja, mely Szent-Endret Esztergommal kötötte össze. Az Ärpädok korabeli oki'ratok a Köhegyet KyJiug es Promontorium Pomaziense nev alatt emlitik. Kitünö szölöi miatt sok viszälkodäs folyt erte. IV. Läszlö 1278-ban növerenek, a mai Margitszigeten levö apäcza-klastrom fejedelemasszonyänak, adomänyozta; de az apäczäk e birtokot nem birhattäk häboritatlanül. A XIII. szäzadban többször elfoglaltäk tölük eröszakosan; 1467-ben pedig Pomäzi Chyko Jänos ejtette hatalmäba. Mätyäs kirälynak ket izben kellett intezkednie, hogy az apäczäkat jogos tulajdonukba vissza- helyezze. A török hödoltsäg idejeben a Vathay csaläd birta a Köhegyet. 1662-ben Wesselenyi nädor a pozsonyi Klarisszäknak adomänyozta, a mi hosszas viszälyra adott okot a Vathay csaläd es az apäczäk közt. A ma mär elkopärodott lejtökön csak nemi färadsäggal juthatunk a Köhegy tetejere. Nem nagyon magas (367 meter), de nagy kiterjedesü fensik ez, mely kelet feie mintegy 100 meternyi függöleges falakkal szakad meg. Trachyt-tufa es breccia alkotja e sziklafalat, melyböl hatalmas bästyäk szögellenek ki. A viz sajätsägos alakzatokat mosott ki a lazän összefüggö brecciäböl s egyes sziklatömegeket egeszen elvälasztott a hegy testetöl. Ös idökben az alföldi tenger mosta e szikläk tövet. Talän ezzel a geologiai tenynyel függ össze a nepnek az a hite, hogy 200 evvel ez elött a Düna meg a Köhegy aljäban folyt volna s a visegrädi orszägüt is egeszen a hegy aljäban vonült volna el. A pomäzi nep meselö kedve ehhez meg azt is hozzäfüzi, hogy a Köhegy szikläiba nagy vaskarikäk vannak beleillesztve, melyek ama regi idöben a gälyäk kikötesere szolgältak volna. Szent-Endretöl ejszak feie haladva, mintegy mäsfel öränyira Lednyfalut erjük. A föväros egyik legcsinosabb nyaralötelepe ez, melyet majdnem