Seite - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

558 A Csödi-hegy közete trachyt, mely ritka szep täbläs elväläsü, s nagy köbänyäkban dolgoztatik föl. A sok követ, mely innen kikerül, hajökon Budapestre szällitjäk, hol az ütczäk kövezesere hasznaljäk. Kevessel fölebb a hegyseg ejszaki vegpontjät erjük, s ez ott van, a hol a szent-endrei Dunaäg az anyafolyöböl kiszakad. Itt kezdödik a Szent-Endrei sziget, melynek deli vege Bekäs-Megyer hatäräig nyülik. Hajdan Orosz- szigetnek neveztek. Kis-Oroszi közseg neveben meg ma is fenmaradt a sziget egykori orosz laköinak emleke. Maguk a lakök mär regen elmagyarosodtak ügy Kis-Orosziban, mint a sziget többi härom közsegeben: Tötfaluban, Pöcsmegyeren es Sziget-Monostoron. Az elött több közseg volt a szigeten; de a török uralom alatt elpusztültak; 1690-iki oklevelekben Bulgdr, Vdrad,\ Sze7it-Pfter, Torda es Tahi mär mint elpusztült helyek fordülnak elö. Ma csak Tahinak a neve maradt meg a tülsö parton fekvö Puszta-Tahiban, Szent-Petere pedig egy templomromban a Kecske-sziget közeleben. Legnepesebb Tötfalu 2.000 lakossal. Sziget-Monostor mellett a kirälyi fäczänos-kert van, mely a Horänyi-csärdäval együtt a szent-endreiek es väcziak kedvelt kirändulö helye. A Szent-Endrei szigeten felöl, a hol az egyesült Düna völgye del feie kanyarodik, Visegräd väränak nagyszerü romjai emelkednek. Alig van hazänkban szebb fekvesü vär s alig van oly an, melynek dicsöbb mült jutott volna osztälyreszül. E romok, melyek a 328 meter magasban epült fellegvärböl, a Düna partjän ällö Salamon-toronyböl, a kettöt összekötö hosszü falböl s az erdöben elärvült fökapuböl ällanak, mär csak hiänyos kepet mutatjäk a vär regi terjedelmenek es fenyenek, de lgy is legnevezete- sebb väraink egyikeül tüntetik föl Visegrädot. Mär a römaiaknak volt itt telepök Castrum ad Hercule7n nevvel, melynek nyomaira a Salamon tornyätöl ejszakra fölfedezett römai temetöben, meg szämos römai tegläban es köben akadtak. Mikor epült elsö izben a vär, az iränt elterök a nezetek. Neve arra mutat, hogy mär a magyarok bejövetele elött, a szlävok idejeben megvolt. De valöszinü, hogy az Arpädhäzi elsö kirälyok alatt elpusztült. Annyi ketsegtelen, hogy Visegräd värosa mär Szent Istvän idejeben fenn- ällott. 1056 körül I. Endre a görög Vazul-rendi szerzetesek szämära kolostort epitett itt, melyet 1221-ben latin szertartäsü barätok foglaltak el, kesöbb pedig IV. Bela a Benczeseknek adott ät. IV. Bela idejeböl valö maga a mai vär is. Mikor ugyanis a tatärok Visegräd värosät is elpusztitottäk, Bela az ismetlödhetö tämadäsok eilen epitette a visegrädi hegyre a kesöbb