Seite - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2
Bild der Seite - 558 -
Text der Seite - 558 -
558
A Csödi-hegy közete trachyt, mely ritka szep täbläs elväläsü, s nagy
köbänyäkban dolgoztatik föl. A sok követ, mely innen kikerül, hajökon
Budapestre szällitjäk, hol az ütczäk kövezesere hasznaljäk.
Kevessel fölebb a hegyseg ejszaki vegpontjät erjük, s ez ott van, a hol
a szent-endrei Dunaäg az anyafolyöböl kiszakad. Itt kezdödik a Szent-Endrei
sziget, melynek deli vege Bekäs-Megyer hatäräig nyülik. Hajdan Orosz-
szigetnek neveztek. Kis-Oroszi közseg neveben meg ma is fenmaradt
a sziget egykori orosz laköinak emleke. Maguk a lakök mär regen
elmagyarosodtak ügy Kis-Orosziban, mint a sziget többi härom közsegeben:
Tötfaluban, Pöcsmegyeren es Sziget-Monostoron. Az elött több közseg volt
a szigeten; de a török uralom alatt elpusztültak; 1690-iki oklevelekben
Bulgdr, Vdrad,\ Sze7it-Pfter, Torda es Tahi mär mint elpusztült helyek
fordülnak elö. Ma csak Tahinak a neve maradt meg a tülsö parton fekvö
Puszta-Tahiban, Szent-Petere pedig egy templomromban a Kecske-sziget
közeleben. Legnepesebb Tötfalu 2.000 lakossal. Sziget-Monostor mellett
a kirälyi fäczänos-kert van, mely a Horänyi-csärdäval együtt a szent-endreiek
es väcziak kedvelt kirändulö helye.
A Szent-Endrei szigeten felöl, a hol az egyesült Düna völgye del feie
kanyarodik, Visegräd väränak nagyszerü romjai emelkednek. Alig van
hazänkban szebb fekvesü vär s alig van oly an, melynek dicsöbb mült jutott
volna osztälyreszül. E romok, melyek a 328 meter magasban epült
fellegvärböl, a Düna partjän ällö Salamon-toronyböl, a kettöt összekötö
hosszü falböl s az erdöben elärvült fökapuböl ällanak, mär csak hiänyos
kepet mutatjäk a vär regi terjedelmenek es fenyenek, de lgy is legnevezete-
sebb väraink egyikeül tüntetik föl Visegrädot. Mär a römaiaknak volt itt
telepök Castrum ad Hercule7n nevvel, melynek nyomaira a Salamon
tornyätöl ejszakra fölfedezett römai temetöben, meg szämos römai tegläban
es köben akadtak. Mikor epült elsö izben a vär, az iränt elterök a nezetek.
Neve arra mutat, hogy mär a magyarok bejövetele elött, a szlävok idejeben
megvolt. De valöszinü, hogy az Arpädhäzi elsö kirälyok alatt elpusztült.
Annyi ketsegtelen, hogy Visegräd värosa mär Szent Istvän idejeben fenn-
ällott. 1056 körül I. Endre a görög Vazul-rendi szerzetesek szämära
kolostort epitett itt, melyet 1221-ben latin szertartäsü barätok foglaltak el,
kesöbb pedig IV. Bela a Benczeseknek adott ät. IV. Bela idejeböl valö maga
a mai vär is. Mikor ugyanis a tatärok Visegräd värosät is elpusztitottäk,
Bela az ismetlödhetö tämadäsok eilen epitette a visegrädi hegyre a kesöbb
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Band 12/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (2)
- Band
- 12/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.08 x 21.91 cm
- Seiten
- 312
- Schlagwörter
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch