Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

562 kik a mai Visegräd közseg alapjät vetettek meg. Ä visegrädi uradaiomert ez idöben hosszas pörösködes folyt. 1659-ben a gröf Zichy csaläd nyerte volt adomänyül; de a kirälyi ügyesz a korona birtokläsi joga alapjän pört inditott a csaläd eilen, es szäz evnel toväbb folyt a versenges az uradalom tulajdonjogäert. Visegräd a korona birtokäba csak 1767-ben jutott ismet vegleg, de a vär romjainak megöväsära azutän sem törtent semmi. Ujabb szäz esztendönek kellett elmülnia, a mig Viktorin Jözsef visegrädi plebänos kezdemenyezesere a törvenyhozäs a romoknak reszben valö meg- üjitäsät es a vegenyeszettöl valö megöväsät elhatärozta. A lelkes plebänos färadozäsänak köszönheto, hogy a visegrädi värhegy nagy resze ma parkkä van alakitva, hogy kitünö ütak vezetnek a fellegvärhoz s hogy Zäch Klära emleket diszes kereszt jelöli; az ö erdeme, hogy a fellegvär romhalmaza kitiszti'ttatott, a vär belseje järhatövä tetetett es a Salamon-torony teljesen üjjä epittetett abban az alakban, a mint most all. Az orszägos munkälatok a kies fekvesü közsegre fordi'tottäk a közönseg figyelmet, mely benne a föväros egyik legalkalmasabb üdülö helyet ismerte föl. Igy keletkezett a värhegy aljän a nyaralök azon diszes sora, mely a hely termeszetes szepseget oly kedvezöen emeli. A közseg jöravalö nepe is vällvetve törekedett a közseg szabälyozäsära es csinositäsära. Visegrädnäl szebb s rendesebb közseget ma sehol a föväros környeken nem talälunk. Es megjött az az idö is, hogy Visegräd üjböl kirälyi vendeget üdvözölhetett falai közt. Nem regiben I. Ferencz Jözsef Ö Felsege tüntette ki lätogatäsäval Visegrädot s keresett szörakozäst vadakban bövelkedö erdöiben, meg a Predikälöszek elragadö panorämäjänak szemleleseben. Visegrädon felül nem messzire elhagyjuk Pestvärmegye hatärät es Esztergomvärmegye területere lepünk ät. Dömös itt az elsö s együttal a föväroson felül az elsö tiszta magyar ajkü közseg. Ez törtenelmileg nevezetes hely. I. Bela kirälynak kedves mulatöhelye volt. Kastelya volt itt, mely a hagyomäny szerint 1063-ban összeomlott feje fölött s öt romjai alä temette. Valöszinüleg azon a hegyen ällott a kirälyi kastely, melyet ma Arpäd-vdranzk vagy Pddvdmzk nevez a nep. Tetejen meg ma is lätszanak a falak nyomai. Itt regebben fegyverek kerültek elö a föld melyeböl. Dömös kesöbb is megtartotta nevezetesseget. 1115-ben itt talält menedeket Almos herczeg abban a prepostsägban, melyet 1107-ben alapitott. A prepostsäg sokä a legkivälöbbak köze tartozott; 12 kanonokja es sok birtoka volt.