Seite - 563 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

563 A tatärjäräs utän ugyan elpusztült, de kesöbb üjböl fölepült s ällandöan elvezte kirälyaink kegyet. A XVI. szäzad elejen a nyitrai püspökseggel egyesittetett s ezentül a dömösi prepostsäg csak mint czim maradt meg. Romjai ma is tanüskodnak hajdani nagysägäröl. Dömöstöl delre läthatö a Dobogökbnek a Dunäval egyközüleg vonülö gerincze, mely hatalmas sziklafalaival („Szerkövek") hirtelen ereszkedik a dömösi Malomvölgy feie. A hegy tetejeröl szemünk ele tärülö kep elragadö szepsegü. Közelben a fejedelmi Düna tägas völgye kanyarodik el melyen alattunk; tävolabb nyugaton a kis, keleten es delkeleten a nagy Alfeld vegtelen rönäja terül. Delnyugat feie a Pilis hatalmas tömege zärja be a kepet. Ez'kelet es nyugat feie igen meredek, sürü erdökkel benött lejtökkel ereszkedik alä, deli oldalain pedig szaggatott sziklacsoportozatok tornyo- sülnak egymäs feie. Megmäszäsa legerdekesebb, de legnehezebb is azon a keskeny sziklaelen, mely Pilis-Szäntö felöl vonül föl a hegy tetejere. Kenyelmesebb ütja van az erdön ät. A hol ez a sziklaelre kier, onnan kinälkozik a legszebb kilätäs. Meszkepzödmenyei a termeszettudös figyel- mere is erdemesek. A Vaskapu hatalmas sziklaivezete, a deli oldalon levö barlang-nyiläsok, ejszakon a Feketek'd orgonasip-alakü oszlopai, ügy szinten a Pilis-Szent-Kereszt melletti Szurdok-völgy täjkepi tekintetben is kivälnak. Evszäzadokkal ez elött nagy kolostorok s hatalmas värak ällottak e videken, mig ma csak nehäny szegenyes közseg küzködik itt a megelhetes nehez- segeivel. A Pilisen 1184-ben III. Bela kiräly a cistercita rendet telepitette le s a bold. Szüz Märiäröl nevezett pilisi apätsägot düs javadalmakkal lätta el. S ez nem valami kisebbszerü apätsäg lehetett, mert kirälyaink szämos kivältsäggal ruhäztäk föl s II. Endre ide temettette az összeesküvök töretöl kimült nejet, Gertrud kirälynet. A tatärdüläs a pilisi apätsägot is elpuszti- totta; de 1253-ban üjra fennällt s gazdagabb javadalmazässal, mint az elött. 1526-ban a törökök ismet elpusztitottäk. Azöta a pilisi apätsäg csak czim gyanänt maradt meg, melyet jelenleg a zirczi apät visel. Ide, ez erdös hegyek köze telepedtek a Pälos-remetek is. Mär IV. Bela vegeveiben kelet- kezett, mint mondjäk, a Dömöshöz közel esö Benedek-völgyben, e magyar szerzetnek a Szentlclekröl nevezett rendhäza. Nemi romjai ma is läthatök Huta-Szentlelektöl ejszakra. Valamivel kesöbb keletkezett a visegrädi Kekes- hegy töveben ällott kolostoruk. Ma mind a szerzetnek, mind egykori häzainak csak emlekezete van fenn. 71*