Seite - 577 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

577 Szent Vidnek (S. Vito), Fiume vedszentjenek, kepe maradt meg rajta. Az oszlop also reszen levö föh'räs a törtenelmi emlek sorsät s 1765-ben törtent helyreällitäsät l'rja le. Ez a ködarab különben az egyedüli, mely az itt rövid ideig tartott velenczei uralom emleket örzi. Az ö-väros környekenek felsö resze a Szent Vid templomänak kör- nyeke, a hol a magyar kir. dllami gymnasium az egykori jezsuita-zärda helyisegeben van igen szepen berendezve. Termeszetrajzi gyüjtemenye igen figyelemre meltö s a Quarnero ällatvilägät eleg teljesen tükrözi vissza. Mellette all a magyar kir. kereskedehni akadimia; kitünö gyakorlati iskola, melynek növendekeit a külföld is szlvesen alkalmazza. Ez a ket intezet Fiume elsö polgäri közoktatäsi intezete, a hol olasz tanitäsi nyelv mellett möd van arra, hogy a tanülö ifjüsäg az eletpälyäjahoz szükseges magyar nyelvet is elsajätithassa. Ezeken kivül Fiumenak meg magyar ällami polgäri fiü- es leänyiskoläja is van. A többi nepoktatäsi inte- zetet Fiume värosa tartja fenn, meg pedig igen bökezüleg es jö berendezessel. A kikötöväros lakossäga ältaläban veve kitünöen el van lätva közoktatäsi intezetekkel, melyekben az olasz tanitäsi nyelv mellett a magyar nyelvet is tanitjäk s hfven äpoljäk a kikötövärosnak törtenelmi hirü hazafias szellemet. Fölötte erdekes resze a regi värosnak a Via della Fiumara ütczäja is, a hol a horvät gymnasium van elhelyezve, mely szinten kivälö s egeszen horvät jellegü intezet. Itt van a Canale, vagyis a Fiumara folyö egykori torkolata, mely elrekesztetven es erös köpartokkal lättatvän el, a partszeli hajözäs biztos kikötöhelyeül szolgäl. A lombos fasorral ärnyazott s csurgö forräs-kütakkal böven ellätott kikötöhely nepelete egyike Fiume legeredetibb lätvänyossägainak. A barna isztriai, a szikär dalmät, a mozgekony olasz, söt az eleg gyakran läthatö görög hajösnep teherszällitö vitorläs hajöi is hosszan lepik el a biztos csatornät s egesz kis ärbocz-erdöt kepeznek. A gyapjü-sapkäs chioggiai haläsz a maga fürge haläszbärkäjäval s a himzett piros sapkät (beretta) viselö dalmata a maga borszällitö vagy teglahordö traghettöjäval szepen megfernek itt egymäs mellett. Kint a parton a väsärosnep lätja el öket elelemmel, borral, szeszszel, edenyekkel, bocskorral, szijakkal, ruhäval s mär a mire szüksege van a hajösnak. Este feie azutän a kis hajök nepessege összetelepszik a födelzet tüzhelye körül; megfözi szereny vacsoräjät es el is költi a parton järökelök szemei elött. A chiozzota haläszok mellöl elmarad- hatatlan a kis, särga-szörü, hegyes fülü, szerfölött okos kutyäcska, ugyanaz M. 73