Seite - 579 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

579 velenczei szärmazäsü, a borotvält äbräzattal együtt, a mi a szikär vegliai nepnek sajätszerü mela külsöt ad. Asszonyaik is feketeben järnak. A hagyo- mäny szerint egykori uraikat, a Frangepänokat gyäszoljäk vele. De legszege- nyebbek, szinte nyomorüsägosak a mercerie väsäros nepe közt a csicsek. Ez egy romän nyelvü, elfajzott neptöredek (riminyi neven is nevezik öket); A fiumei värosi szfnhäz. Felsö-Isztriäban lakik, a honnan fagallyakat es faszenet hord le a fiumei piaczra silany lovai s a teherhordästöl elcseneveszett asszonyai hätän. Különösen tarka es gazdag a mercerie elete öszszel, mikor a chioggiai haläszok is megerkeznek Olaszorszägböl es szines, czi'meres vitorläjü trabac- colöikkal a böseges tengeri zsäkmanyt (frutta di mare) mindennap ide hordjäk. Ilyenkor a pescaria egesz tengeri müzeummä välik. A kek hätü sgombri, a nagy szäjü es l'zletes branzino, orada, tonhal szäzfele apröbb fajtäk tarsasägäban, polypokkal, tintahalakkal, kagylökkal, öriäsi es törpe räkokkal, mindenfeie puhäny es hejas tengeri ällatokkal vegyest nyüjtözkodik 73*