Seite - 584 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

584 (Fiume) teljes földüläsäval maga fejezte be s a värost a regi FlanateS területtel együtt nem sokära az aquilejai patriarchdnak adta hüberbe. Innet kezdve a kelta Tarsatica nev eltünik, s Fiume kereszteny szokäs szerint vedszentje utän Vitopolis, majd a folyö utän Flumen Sancti Viti, nemetesen Sand Veit am Phlaumb, kesöbb olaszosan egyszerüen Fiume s szlävosan Rieka nev alatt fordül elö, mely utöbbi ket neve maig järatos. Az aquilejai hüberböl a väros Randeck Maccardo patriarcha rendel- kezese folytän került ki, a ki Vitopolist a carsiai területtel együtt egeszen az Isonzo folyöig hüberbirtokül adta a Duino (Tybein) csalädnak, melynek tagjai e värost Castuäval, Veprinäccal, Lovränäval es Moschienizzevel egy kerületbe osztva 1139—1399-ig birtäk es värkapitänyok ältal kormänyoz- täk. Fiume regi templomai jobbära ebböl az idöböl szärmaznak. Ugyanebbe a korba esik a hires vegliai gröfok, a mint kesöbb mondäk, a römai Anitius csalädböl szärmazö Frangepdnok urasäga Fiume töszom- szedsägäban. III. Bela 1193-ban Modrust, II. Endre 1223-ban Vinodolt adomänyozta nekik, IV. Bela pedig a tatärjäräs utän a vegliai Bertalan es Frigyes testverek birtokät 1260-ban a Recsinäig kiterjesztette s a fönmaradt adomänylevelben a hatärokat is pontosan megjelölte. Nevezetes, hogy ebben az okiratban Tersatto mai vära meg elö nem fordül s lgy annak epiteset a tersattöi szenthäz legendäjänak idejere (1291 —1294) kell tenni. A Frangepänok Fiumet csak rövid ideig 1338-töl 1365-ig birtäk, akkor is csak zälogban. Az 1365 äprilis l-en kelt visszavältäsi okirat fön- maradt s tanüsägot tesz arröl, hogy a lovagias Frangepän Istvän es jänos Fiumet, melyet Frangepän Bertalan zälogba kapott, a viszälykodäsok megszüntetese vegett Duino Hügö birtokäba visszabocsätotta. A Duino csaläd azonban 1399-ben mär kihalt. Utolsö ferfi tagjänak, Ugolinnak, Katalin nevü leänyät Walsee Raimbert örgröf vette nöül s ezek gyermeke, Walsee Rudolf gröf, Vilmos ausztriai föherczeg udvarmestere, 1400-ban megkapta az investiturät Fiumera s egesz kapitänysägi kerüle- tere nezve. A Walsee-hüb/r kordban (1400—1465) Fiume värosias emelkedese toväbb folyt; a Walsee csaläd ket ferfitestvere, Farkas es Raimbert azonban 1464-ben megosztozott s ez alkalommal Walsee Farkas styriai helytartö kapta Fiumet, melyet kerületevel együtt mär 1465-ben magänak III. Frigyes csäszärnak engedett ät. Fiumet ettöl fogva külön tartomäny gyanänt az ausztriai föherczegek kormänyoztäk.