Seite - 585 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

585 Fiame az ausztriai hdz kormänyzäsa alatt 1465-töl 1779-ig, tehät több mint 300 evig maradt, s ezen kor elejen fejlett ki värosi jellege es szeles körrel, csaknem ällami jogokkal bfrt önkormänyzata, jöllehet az uralkodöhäz a värosban ällandöan värkapitänyokat vagy helytartökat tartott. Ezek soräban talälkozunk 1530-ban Jurisich Miklössal, ket evvel kesöbb Köszeg väränak hösies vedelmezöjevel is. A mi a törtenelmi esemenyeket illeti, Fiume, epen akkori ällamjogi helyzetenel fogva, abban a csodälatos szerencseben reszesült, hogy a veres török häborük idejeben soha sem volt sem ostrom alatt, sem török kezen. Annäl több baja volt a velenczei hddftässal. A höditö köztärsasäg az I. Miksa csäszär eilen folytatott häborüban Isztriät, a szigeteket es a megremült Fiumet 1508 aug. 10-en Contarini tergernagyja ältal hödoläsra kenyszeritette, s mivel Fiume üjra a csäszärnak hödolt, 1509 okt. 2-än Trevisano üj hajöhaddal jelent meg a väros elött. A velenczei tengernagy, mint fönmaradt jelenteseben leirja, Veglia szigeteröl Castel-Muschiöböl hajnalban 15 hajöval es 2.500 harczossal erkezett Fiume alä s a partra szällott csapattal nyomban tämadott. A velenczeiek leträkon mäsztak ät a falakon a keszületlen värosba, melyet a lakossäg puskalövesekkel vedel- mezett. A väros es fellegvär nehäny öra alatt be volt veve. Trevisano erre a väros föbbjei közül 40-et vasra verve, tüszokül vitetett hajöira s 12 ezer arany ertekü zsäkmanynyal Pola feie eltävozott, elöbb 5 hajöt küldven Buccari megfenyitesere, a hol szerinte magyarok vannak („el qual locho son de hungari"). A väros azonban csak 1512 äprilis 6-ig maradt Velencze birtokäban; az ekkor megkötött fegyverszünet ütjän visszakerült az ausztriai häz birtokäba s jutalmül 1515 januär 2-än Miksa csäszärtöl a „fidelissima" czi'met kapta. A väros regi municipälis szerkezetet 1527-ben a Trieszt värosätöl kölcsön kert jogszabälyok (statutumok) szerint rendeztek. A föl- terjesztett statutumokat I. Ferdinänd 1530 jülius 19-en megerösitette s vältozatlanül meghagyta a respublica czimet is, a melyet a tanäcs Raguzäval egy ertelemben hasznält. Az üj önkormänyzat Fiumet reszbeli törveny- alkotäsi joggal is ellätva, egesz kis ällammä tette, melynek kesöbb konzulai is voltak Anconäban, Messinäban, Civitavecchiäban es Manfredoniäban. A XVI. szäzad veget es a XVII. elejet a Quarneröban a hfres uszkök- zavarok töltik be, melyeknek fö feszke Zeng volt. A törökök elöl mindenünnen ide menekült birtoktalan s kalandokra kesz szläv martalöczok eilen Velencze egy darabig nyilt häborüt viselt, s ez alkalommal Fiume közel ällott ahhoz, M 74