Seite - 588 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

588 uralom alatt, 1813 jüliusäban a Napoleonnal häborüt viselö Anglia adriai hajöraja Freemantl ellentengernagy parancsa alatt a franczia Fiumet lövetni kezdte s helyörseget Tersattöra kiverte. Most mär a francziäk Tersattöröl kezdtek löni a Fiumeban feszkelt angolokat, mire az angolok Fiumet fosztogatni kezdtek s roppant kärokat okoztak a köz- es magänvagyonban. A Fiumara kikötöjeben az olajos hajök fölgyüjtatvän, a väros tüzveszede- lemben forgott. Mint Fiume törtenetenek egyik szep vonäsa van följegyezve ezekböl a napokböl Beilenich Carolina fiatal fiumei hölgy vällalkozäsa, a ki fekete ruhäba öltözve, kiseröjevel az angol hajöraj-parancsnok hadi szälläsän megjelent s Fiume värosäert könyörgött. Freemantl csakugyan kiadta a parancsot, s az angol hajöraj harmadnap a buccarii öbölbe vitorläzott, a hol pusztitäsait folytatta. A következö hönapban, 1813 augusztus 26-än, vegre az akkori kedvezö esemenyek meghoztäk Fiume fölszabadüläsät. Nugent täbornok csapatai kiszoritottäk Fiumeböl a francziäkat, a kik hosszas csatärozäs utän a tengermellekröl elvonültak s a rövid eletü „illyr kirälysäg" is elenyeszett. 1816-ban maga I. Ferencz is megfordült a visszanyert Fiumeban. Lätoga- täsät Ferdinänd trönörökösnek lätogatäsa kövctte 1818-ban. Fiume es kerülete mindazältal csak a kirälynak 1822 julius 5-iki rende- letevel kapcsoltatott vissza Magyarorszäghoz, ezüttal ismet Majläth Jözsef kir. biztos, mint kormänyzö ältal, a ki a magyar tengerparti kerületet üjjäszervezven, azt 1823 mäjus Ürmenyi Ferencz kir. kormänyzönak adta ät. Fiume most mär ismet a beke es fejlödes derültebb napjait elte. Magyarorszägon el6nken foglalkoztak a fiumei tengeri kikötö s az oda vezetö közlekedesi ütak ügyeivel. A värost 1826-ban a nagy nevü Jözsef föherczeg, Magyarorszäg nädora, majd 1845-ben a „legnagyobb magyar", Szöchenyi Istvän gröf lätogatta meg, 1847-ben pedig Istvän föherczeg nädor, ki a Märia-Terezia kögät alapkövet tette le. Tervbe vetetett egy nagyszerü csatorna letesitese is a Düna es az Adria közt, a Kulpa es Szäva fölhasznä- läsäval, majd ismet egy vasütvonal. A csatorna vegkepen elmaradt; a vasüt is csak 1868-ban valösülhatott meg. Fiume 1837-ben nemeskeri Kiss Päl, majd 1848-ban gröf Erdödy Jänos szemelyeben üj kormänyzöt kapott s az 1848. evi törvenyeket örömmel fogadvän, nemzetör csapatait is megalkotta. A bekövetkezett zavarok azonban csakhamar elszakitottäk Fiumet a tävol esö anyaorszägtöl.