Seite - 589 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

589 Bunyeväc Jözsef zägräbmegyei alispän 1848 augusztus 30-än csekely szämü rendes katonasäggal, de sok horvät fölkelövel megjelent Fiume elött s a värost fegyveres eröszakkal elfoglalta. A kikötöväros 1848 — 1867-ig, mint a horvät-szlavon koronatartomäny külön kerülete kormänyoztatott toväbb. O felsege I. Ferencz Jözsef, 1852 oktöber 1 l-en lätogatta meg Fiumet, mely az uralkodöt nagy fenynyel fogadta. E lätogatäst enyhebb kormänyzäs es szämos hasznos alkotäs követte. Räszlet a Szapäry-partrdl. A hazafias fiumei lakossäg azonban az anyaorszäggal együtt törhetet- lenül a törvenyes ällapot visszaällitäsät öhajtotta. E vegböl 1861 elejen ket fölirattal fordült Ö felsegehez, majd kitüzte a magyar nemzeti szfneket s elenk reszt vett a magyar nemzet akkori alkotmänyos mozgalmaiban. Üjra eledtek mindezek a hazafias mozgalmak, midön Ö felsege 1865 deczember 14-ere a magyar orszäggyülest ismet egybehivta. A fiumei polgärsäg azonnal sürgette a visszakapcsoläst s mivel ez kesett, a väros es környeke elenken kezdett tüntetni az 1867 elejen üjböl kinevezett m. kir. kormäny es visszaällitott alkotmäny mellett. A tüntetes csakhamar a nyug- talansäg jelleget öltötte föl, mignem Ö felsege Cseh Edet küldte le Fiumeba