Seite - 592 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

592 szerint. A kir. tengereszeti hatösäg hivatalän kivül a kir. revkapitänysäg s a kereskedelmi tengeröszeti akadtmia van ez epületben elhelyezve. Ebben a kivälö, olasz nyelvü föiskoläban kepezik a kereskedelmi hajözäs tengeresz- tisztjeit härom eves tanfolyamon. Az intezetet evenkent mintegy 30—35 növendek lätogatja, a kiknek legnagyobb resze az anyaorszägböl valö. A vegzett növendekek a kereskedelmi gözhajökon többnyire hadnagyi ranggal kezdik meg tengeresz-pälyäjokat. Az intezettel es revkapitänysäggal kapcsolatosan ugyanebben az inte- zetben egy tengereszeti müzeum van, mely Fiume legerdekesebb lätnivalöi köze tartozik. A gyüjtemenyben a tengereszet tudomänyos eszközei (oceono- grafia) vannak elhelyezve. Melysegmerök, apäly- es dagälymerök, fenek- hömerök, iränytü-keszülekek, aztän a legkülönbözöbb vitorläshajök aprö mintäi, hajöätmetszetek, az Adrian divatos haläszati eszközök, horgok es hälök nagy vältozatossägban, toväbbä kikötöeszközök, vilägitötorony-mintäk, tengereszeti terkepek, köztük a Quarnero dombormüvü terkepe, s azonkivül egy kisebb növeny- es ällatgyüjtemeny. A väros nyugati reszeben a tägas vasüti ällomäson tül egesz sor nevezetes epület következik a Volosca feie vezetö Corsia Deäk nevü üton. Nehäny vendegfogadö elött a szep platän-fasor alatt elhaladva, leg- közelebb erjük a magyar kir. dohänygyär epületet. Ez Magyarorszäg legnagyobb dohänygyära, melynek Fiume es környeke nepere különös fontossäga van. A hatalmas epületben 2.500 munkäs nyer napi foglalkozäst s köztük rendesen 2.300 leäny. A köznep fiatal leänyai csoportonkent meg Buccari környekeröl is bejärnak a dohänygyärba s este feie, a munka utän sokszor lätni es hallani, a mint a Draga-völgyön dalolva, nevetgelve vonül- nak haza. A leäny-munkäsok ätlagos napi keresmenye 75—80 krajczär, a ferfimunkäsoke 120—130 krajczär. A dohänygyärat követi egy messze földön hires ällami intezet, az oszträk-magyar monarchia egyetlen haditengereszeti tisztkepzö intezete: a fiumei es. ös kir. haditengeröszeti akadömia, mely szep fekvesenel s düs tenyeszetü parkjänäl fogva is egyik nevezetessege Fiumenek. A nagy epületü intezet bejärata elött tengereszkatonai örseg all. Udvaräban különfele minta-ägyükböl van egy üteg fölällltva egesz hajöfödel-berendezessel. Parkja, tornäzö es gyakorlö tere mintaszerü. Epületeben tornacsarnok, billard- es vivöterem, müzeum, zeneterem s a növendekek tanülö- es hälötermei, valamint a paranesnok es a tiszt-tanärok lakäsai vannak elhelyezve.