Seite - 602 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

602 elött a fonäl 30—50 meter melysegben eri a feneket; az öböl közepen 65—70 meter melyseget is talältak. Az öböl legnagyobb szelessege Malinsca es Volosca közt keletnyugati iränyban 17.5 tengeri merföld (1 teng. mfd. = 1.855 meter) s Fiume es a Cherso elöfoka közt 10.5 teng. mfd. A tengerfenek horgonyvetesre fölötte alkalmas hordalekos, szivös agyag-iszap-retegböl äll. A sztljdrds a sok part miatt szinten eleg eleven. Az öbölnek ket uralkodö szele van : a böra (EK = greco), mely a szelek szämänak evi 28°/0-ät s a szelek kimert evi erejenek 62°/0-ät teszi. A mäsik nagy szel a scirocco. Ez delkeleti szel s hatalmas hullämokat toi maga elött az Adriän. Szäma is, ereje is 8°/0. A scirocco rendesen sok nedvesseggel telfti meg a levegöt, mely megszürkül, nemelykor opälszint vesz föl, s vagy egihäborüban tör ki, vagy gyorsan eltakarodik az elsö kis borino elöl, mely üde es szäraz levegöt hoz s a tenger hullämait sajätszerü zöld szi'nre festi. A scirocco a növenyi es ällati szervezetre, az emberre is nyomasztölag, älmositölag hat; ellenben a borino mindent gyorsan fölüdit. A hulldmveres a Quarneröban elter a nyilt Adria hullämzäsätöl, a mit a szigetek okoznak. Legnagyobb hullämai a fiumei öbölben scirocco-füväskor vannak. Ezek 2—3 meter magasak s mivel szelessegük 8—9 m., igen tompäk es nehezek. A legnagyobb hullämok hoszsza 30—32 m. s 5—6 m. melysegig hatnak. Ennel melyebben mär a kisebb kövek sem mozdülnak a tenger feneken, holott scirocco-füväskor a fiumei hullämtörö gät külsö, sziklaköves reszen hatalmas hullämfodrok locscsannak magasba. Az ilyen hullämzäs különben a Quarnerönak teljesen szikläs, kiszaggatott partjain mindenütt nagyon szep lätvänyossäg, melynek erdekesseget a hullämveres harsogö morajläsa es dübörgese is fokozza. A szel csillapültäval a szikla- partok mindig szepen le vannak mosva. A tengeräram a besodort ällati es növenyi hulladekokat magäval viszi s ez az oka, hogy az öbölnek ritka tisztasägü es rothadäst nem ismerö egeszseges partjai vannak. A tenger dramldsa eleg erös. A fÖäram Dalmäczia felöl a ket keleti csatornän ät haläd, az öböl közepen hüzödik vegig s a Farasinän, Isztria hoszszäban megy ki a nyilt Adriära. Legerösebb oktöberben, a mikor sodra perczenkent 5 meter ütat is megtesz. A viz sötartalma nem tülsägos. A hol edes viz nem zavarja, a leg- nagyobb sötartalom 3.79%- Csakhogy a fiumei öbölben, különösen az isztriai partokon, szämos vizalatti forräs fakad, mely sokszor a tenger szinen is megläthatö. Az isztriai Karszt retegei meg ferdebb älläsüak, mint a