Seite - 6 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

6 való gazdagsága különben a Landecktől az Inn mentén be az Engadinig húzódó egész útvonal hoszszában felötlik, a mennyiben mindenütt elmállott glauber- és keserűsós kérgesedések látszanak a talajon. Nem sokkal tovább az elkeseredett küzdelem színteréül szolgált pontlatzi hídhoz érünk, mely egy borzalmas hegyszakadék fölött vezet át az Inn-en, odább a „régi vám"-nak nevezett helynél éri el az út legmagasb hágóját; elóbb Bideneck kastélya, majd kevéssel utóbb a szép fekvésű Landeck mezőváros tűnik elénk, hol az ezüstfehér Inn egy hatalmas kanya- rulattal keletnek fordul, s onnan kezdve már a Sanna folyóval gyarapodva szeli át az egész tartományt. A képnek gyönyörű a kerete is. Éjszakról a Brandjöchl és Silberspitz tekintenek alá, nyugaton a Riffler jeges orma, délen pedig a Thial-csúcs ; épen előttünk a Friedl mondaköréből ismeretes régi Landeck-vára áll s hatalmas zúgással siet a Sanna az Inn szorosa felé, — mindez fölötte regényes képpé egyesül. Mindjárt Landeck előtt nyílik a bájos Sanna-völgy; a kezdetén Grins falucska van, melynek fürdőjét valaha Maultasch Margit látogatta. Innentől fogva az Arlbergi vasút mentén fölfelé haladtunkban a pálya megragadó merészsége köti le figyelmünket; szédítő magasságban kellett a meredek sziklafalak hoszszában futó sínpár számára a számos helyütt hatalmas pályahídakkal összekötött keskeny útat elhódítani. Egy festői szakadék két oldalán fekszik Pians helység, melynek hátterében a 3.034 méternyi Parseier-csúcs és a szép vonalban húzódó Riffler-csoport emelkedik. Wiesberg kastélynál a Sanna völgye a délnyugati Paznaun-völgyre és a Stewzcr-völgyre oszlik; amabból a Trisanna fut kifelé, emezen keresztül pedig a Rosanna partjai fölött halad magasan az Arlberg felé menő vasút- vonal. A hol e két folyó a Sannává egyesül, a vasútat a mély hasadékokkal bevagdalt széles Paznaun-völgyön kellett átvezetni, s e végre egy óriás hidat kellett építeni, mely mintegy lebegve áll a tátongó mélység fölött. Schnann mellett torkollik az alig két méternyi szélességű borzalmas schnanni szoros. Innentűl kezdve a völgy határozottan alpesi jelleget ölt; a legvégén fekvő St. Anton falu az Arlberg tövében 1.282 méternyi magasságban fekszik. A vasútépítés idején e kis falu hirtelen 4.000 lakosú várossá nőtt, a nagy munka befejeztével azonban épen oly gyorsan aláhanyatlott megint, a mily rohamos volt futólagos fejlődése. Ma alig van egyéb fontos- sága, mint az, hogy számos szép havasi kirándúlás alkalmas kiindúló- és középpontjául szolgálhat, különösen a Verwall-csoport felé. Számos csava-