Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

12 át halad. Az egész útnak e legszebb s méltán a híres Gesäuse mellé állítható részlete után, az Ötz-völgy torkolata és a Karreserberg melletti Simmering kopár görgeteg borította lejtői előtt elhaladva Silz felé közeledünk, hol Welfenberg és Petersberg csínos kastélyai tűnnek szemünkbe. Majd nem sokára Mőtzbe, a régi római Métába érünk, melynek a „római-német császárhoz" czímzett fogadója arról nevezetes, hogy itt van a hírhedt dörchieknek, e külön jogszokások és intézmények szerint élő országbarangoló taligásnépségnek czéhbeli gyülekező helye. Stanis cisterci kolostora után, melyet a szerencsétlen Konradin anyja, Erzsébet, alapított 1272-ben fia emlékére, az Inn-völgy egy kitágúlásában a púpos hátú Munde lábánál Telfstt pillantjuk meg. A tájképet szépen kiegészítő és élénkítő helység Schöpf J. festő, Weissenbach költő és Gredler V. M. természettudós születés- helye és a Mieminger-hegylánczra meg Nassereithbe s a Fern-szoroson át vezető szép út kiindúló pontja. A kiszökellő hörtenbergi várrom mögötti köralakú széles völgyben fekszik Ziri, a fölötte lévő Kalvária-hegygyel, Fragenstein várromjaival és a zirli hegyszorúlattal ; Zirlből egy, részben a sziklába mesterségesen vájt keskeny ösvény vezet a Martinswandra, melyen az ismeretes monda szerint I. Miksa császár egy zergevadászat alkalmával egy úttalan és élet- veszélyes helyre tévedt, honnan egy angyal vezérelte le és mentette meg. Az Inn fölött 259 méter magasban tátongó sziklaüreg, ez eset állítólagos színtere, Miksa-barlang nevet visel s egy feszülettel van megjelölve. Mindjárt Ziri mögött emelkedik a Solstein (2.540 méter), melynek függőleges falai valóságos korallszirtek gyanánt merednek teljes fönségükben a Zirlerchristen alpestől a Gleirsch-völgybe vivő rendkívül regényes út mentén. Ziri fölött meglehetős meredeken kigyódzik fölfelé a scharnitzi kocsiút, a legbájosabb tájképek sorozatát mutatva kivált Reith-nál, hol jobbra a daezosan égnek meredő Reitherspitze, balra pedig a Hohe Munde tornyosúl. Eölebb a Wetterstein, a Dreithorspitze, a Karwendel és Reiterspitze ormait egyszerre látva, Seefeld régi búcsújáróhelyhez jutunk, mely dolomitba ágyalt, aszfalttal átitatott s kitűnő épségben fenmaradt őskori halmaradványokban gazdag palájáról is nevezetes. Szép hegyvidéki részletek között érünk innen a Schlossbergen át Scharnitz faluba; ennek közelében fakad az Isar, mely nem sokkal odább már bajor földre hömpölygeti ifjú üdeségű hullámait. Pár lépéssel tovább éjszakra van a Scharnitz-szoros, melynek a harminczéves háborúban, mint Porta Claudiávak., s 1805-ben megint nevezetes szerep