Seite - 37 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

37 vonzó. A megmívelt termő-talaj nyájas képei gyorsan egymásra kővetkező ellentéteikkel, fölötte festői és vadregényes, tajtékzó s habzó vízzuhatagok moraját visszhangzó hegyszorosokkal váltakoznak. Közben-közben a vörös- fenyű világosabb zöldje szelídíti a sötétszürke zordon sziklatalajt, s az egész kép fölé magasan kiemelkedve nyúlnak égnek a fénylő, csillogó örökhóval és jéggel borított hegyormok, melyekből ezüst színű gletcser-patakok futnak le a völgy felé. A legkeletibb völgyrész a Ziller gr und, melynek utolsó Täufers várkastély az Ahrn-völgyben. helysége a már 1.055 méternyi magasan fekvő Häusling. A völgyet a Reichenspitz és a Rauchkofel között színkör alakjában sorakozó jeges hegyek lánczolata záija be, melyek közén egy kis tengerszem van. A második völgyszakasz a gletcseres és leginkább látogatott Stillup- grund, melynek gyönyörű vízzuhatagai közül a Taxachalpe melletti kettős esés 1.500 méter magas. Leghosszabb és legszebb azonban a Ziller-völgy „Grund"-jai között a Zemmgrund. „A ki ezt meg nem látogatja", — iija Amthor, — „csak a felét látta a Ziller-völgynek ; a fönséges természeti képek pazarabb bőségét, a zöldelő pázsitos fensíkok s borzalmas szikla- tömkelegek és a vakító fehérségű havas és jeges ormok oly elragadó válta-