Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

40 rézbánya van, záródik a völgy, melyből a Krimmlertauerek-en át az ismert és eléggé járt út vezet Salzburg felé. A Kitzbühli palahegység vidéke tágabb értelmében véve két folyó- medenczéhez tartozik ; a Brixen-völgyi Ache patak, mely a hegység egyik völgyének nevet ad, Wörglnél az Innbe szakad, míg a Rettenstein lábánál fakadó Gross-Ache a Chiem-tóba önti vizét. Wörglből a Juffinger-hágó lejtőjén húzódó kitűnő kocsiút visz Sölland felé, miközben egymás után tűnnek elénk a Kitzbühli Horn, majd a Loferi és a St. Ulrichi sziklahegyek. Goingnál a völgy hirtelen kitárúl s a tágas síkon egyszerre csak előttünk áll a takaros St. Johann falu szép esperességi templomával, a Kitzbühli Horn lábánál, körűi véve a Kaiser mészkófalaitól s ezek előhegyeitől, meg a Fieberbrunni palahegység szelíd hajlású kupoláitól. Alig két órányira a Felihorn lábánál van Erpfendorf, a Winterstellerek vitéz nemzetségének híres szülőhelye. Közelében hatalmas vízesés zuhog s a háttérben a Waidringi tető nyújt a Tauerek lánczolatára, meg a bajor fensíkra egész Münchenig érő gyönyörű kilátást. Waidring mögött megint összeszorúl a völgy és zordon, de fönséges tájakon át halad az út számos tajtékozó vízzuhatag között lefelé az ádáz küzdelmek színteréül szolgált Strub-szoroshoz, a tartomány egyik bejáratához. Innen már csak félórányira van a salzburgi területen fekvő Lofer falucska, honnan Unken-en át Reichenhall felé vezet az út. A Brixen-völgy, melyen a Gisela-vasút halad, dúsgazdag a leggyönyö- rűbb részletekben; de vidékét nem annyira zordon fenségű bérczalakúlatok, mint inkább kiesség és szelídség, báj és melegség jellemzik. Legelőbb is a vörös palakőzetével feltűnő Brixeni szorosba lépünk, honnan sűrű erdőséggel borított hegyoldalak között, melyeken a fák az ottani szokás szerint cziprusok módjára vannak nyírva („geschnoatet", a mint ott mondják), Hopfgarten mezővárosba érünk. E hely a nyár közepe táján valósággal hemzseg az idegenektől, mert fölötte emelkedik a szelíd hajlású s egy kis búcsújáró templommal koronázott Hohe-Salve, a tiroli Rigi kupolája, melyre évről- évre ezer meg ezer kirándúló megy föl gyalog vagy lóháton. Az 1.824 méter magas hegytető, melyre három óra alatt gyalog könnyen föl lehet érni, a legszebb kilátást nyújtja a körűi lévő hegyekre és az azok lábánál szétágazó számos völgyre : délen a Sperten-, Windau- és Grund-völgyre, melyek fölött a Tauerek emelkednek, a Grossglockner- és Grossvenedigerrel, továbbá pedig a Ziller-völgyi és a Tuxi Alpesek; legszélűl délnyugaton a Stubai-völgy jeges csúcsai látszanak, nyugatra az Inn-völgy a Mészalpesek