Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

42 majd az Ache átlépése után kissé meredekebb úton előbb az „an der Wacht" nevű korcsmához és a mellette lévő csínos fekvésű kápolnához, tovább pedig egy kígyódzó ösvényen a Thurn-szoroshoz jutunk, mely hajdan meg volt erősítve s honnan elragadó kilátás nyílik a Tauerek lánczolatára és Mitter- sillre, a Pinzgau legközelebbi helységére. Kitzbühel vidékén szép kirándulások tehetők úgy a völgyekbe és középhegységekre, mint a magasabb hegyekre, melyek közül a Kitzbühli Horn (1.994 méter) jutalmazza meg legdúsabban a fáradságot. Ennek tetején egy kápolna, az alatt pedig egy cseppköves sziklabarlang van. A csúcsról három irányban lehet lejönni, melyek közül sokan legörömestebb a nyolcz-kilencz óráig tartó ú. n. „Pinzgaui sétát" választják, mely 1.800—1.900 méter magasságban több mint tíz hegy- csúcson át vezet a Schmittenhöhe felé s a könnyen járható út mentén folyvást a legszebb kilátást engedi a Tauerek hegylánczának legkiválóbb ormaira. Az út tovább a Röhrerbühel mentén halad, mely 1600 körűi még sok ezüstöt és rezet szolgáltatott s akkoriban Európa legmélyebb (körülbelül 900 méteres) aknájával dicsekedhetett. St. Johann-nál, a Kitzbühli Horn éjszaki lábánál, a Pillerseei, Kitzbühli és Rein-völgyi Ache a Grossache folyóvá egyesülnek; ennek medenczéjét itt Leukenthalnak nevezik. A Walderberg hoszszában Fieberbrunnba érünk, mely nevét onnan kapta, hogy az itt fakadó forrás 1354-ben Maultasch Margitot hidegleléséből állítólag kigyógyította. A hosszan elnyúló falucska fölött van a szép fekvésű Wildalp-tó s egész sora a legszebb hegycsúcsoknak áll őrt mögötte. A közeli St. Ulrichtól éjszakra a völgy szűkebbre szorúl, s a „Waidringer Öfen" sziklaszorosába érünk, melynek hófehér, groteszk alakzatú s majdnem teljesen kopár mészkúpjai között a Strubache folyócska élénkíti a tájat. A talajt a Helleborus sötétzöld levelei borítják, a fehér sziklafalakról lecsüngő havasi szuharrózsa bíborvörös korongocskáival gyönyörű háromszínű zászlót alkotva. Fieberbrunn mögött következik a pompás Moosbach-szakadék és szép változatosságú vidéken a hochfilzeni hegyiláp („Filz") a tartomány határán. A Brenneren kivűl a Közép-Alpeseken át csak még egy kocsiút vezet összekötő kapocs gyanánt Dél- és Éjszak-Tirol között, s ez a Maiser Haide, vagy a Reschenscheideck útja a tartomány legnyugatibb szélén. Ezen, a Brenner-útnál sokkal kevésbbé fontos átjáró az Inn-menti útból ágazik ki, Naudersberg kastély előtt elhaladva, lassú emelkedéssel vonúl tovább a Stille-patak mentén s másfél órányival odább a Reschenscheideckbtz, az Inn és az Etsch folyóknak 1.494 méter magasságú vízválasztójához ér. Ezen túl