Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

50 kúpalakban, a dolomitos területen pedig zordonúl szaggatott gerinczekben mutatkozik. Éjszakon a Sulden-völgy mélyed belé, melynek utolsó falva St. Gertrud, hol az Ortlerre szándékozókat vezetőik várják. A helység üde zöld alpesi rétjeire fenyegetőleg függnek alá a közeli hegyóriások sziklái és gletcserei. Legmagasabb maga a fehér fejű Ortler-csúcs (3.905 méter); ettől a Monte Zebru (3.706 méter) választja el a Königsspitze (3.854 méter) páratlanúl fönséges gúláját, a monarchiának magasságra nézve második hegy- csúcsát ; harmadikúl a roppant örökhósivatagból a háromágú Monte Cevedale (3.761 méter) márványcsúcsa magaslik ki majdnem kellő közepén az egész Ortler-hegyláncznak, nem is szólván sok más hatalmas oromról, minők a Schöntaufspitze (3.319 méter), a Schrötterhorn (3.369 méter) és a Sulden- spitze (3.385 méter). 1804 szeptember 25-dikén történt, hogy dr. Gebhard, János főherczeg titkára, Maisba érkezett oly czélból, hogy Pichler József (melléknevén Psseyrer Josele) bátor zergevadászszal útat kerestessen az Ortler tetejére. És ez a vállalkozó ember két zillervölgyi hegymászó társaságában ugyanazon évi szeptember 29-dikén csakugyan fölhágott, mint első, e hegyóriás csúcsára, meghódítván e tettével az osztrák Alpesek legmagasb pontját, még pedig kötél és jégcsákány nélkül, csupán mászóvasakkal és egy pár hitvány bottal s oly úton járva, melyet ma veszedelmessége miatt általában kerülnek. Már a következő évi augusztus 25-én, tehát alig egy esztendő elmúltával, Josele újra kibontá a hegy tetején Gebhard zászlaját, melynek nyomában azóta számos különböző útirányban jár-kél a merészebb hegymászók serege. A ki az Ortler szépségét éjszak felől kívánja látni, a Trafoii-völgy kitűnő postaútján a legszebb s egyre dúsabb változatosságban mutatkozó tájképek folytonos élvezése közt megy Trafoiba. Ennek közelében áll egy kies erdő szélén az 1643-ban épült kápolna, melynek Jézus, Mária és József szobrai egy-egy kristálytiszta vízsugarat öntenek mellükből az alattuk lévő medenczébe; innen a kápolnának „zu den heiligen drei Brunnen" és Trafoi-nak a latin tres fontes-bői magyarázott neve. Óriási fehér kígyóként kanyarog az út fölfelé s mentén új meg új, elragadónál elragadóbb kilátá- sokat nyújt a balra eső gletcser-falakra s nem is remélt betekintést enged e jéggel borított hatalmas hegytömeg tagozódásába. Ez úton csakhamar a Franzenshöhére (2.188 méter), a turisták ez igéretföldére, jutunk, honnan az egész köröskörűi pompázó alpesvilágon kényelmesen végig jártathatjuk szemeinket. A fölfelé tovább haladó út a Stilfsi-hágóra (2.756 méter) visz, melyen az Ausztria és Olaszország közötti határt jelző oszlop áll.