Seite - 103 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

103 országi Oberstdorfnál egyesülnek. A Breitach előre haladtában mindig mélyebbre vájódik be a Flysch-talajba, holott a mentén lévő falvak a völgy magasb lépcsőfokain, vagy, mint Hirschegg, egészen fönt a hegyoldalon is állanak. A patak végűi egy 60 méter mélységű hegyszoroson áttörve hagyja el Vorarlberg területét. A völgyből vissza akár az 1.868 méter magas Starze/jochon át is térhetünk ; de, mivel a Bregenzerwald vidékét egészen a legbelső zugáig meg akarjuk ismerni, inkább megint csak a Gensteljochon átkelve kerülünk vissza Hochkrumbachba. A Gensteljochtól dél felé utunk közben látott kis tó közelében szintén egy kereszt van, mely, mint az Arlberg tetején lévő, a Duna és a Rajna vízválasztóját jelzi. Innen keletnek a Krumbach siet balra a Lechbe, míg nyugat felé jobbra a Seebach folyik le a Bregenzi Ache vizébe s megbízható vezetőnkül szolgál a majdnem 500 méterrel alább fekvő Schröckeni völgy- katlanba, mely 1.260 méternyi magas fekvése mellett sem oly vad és zordon jellegű, mint nevéből sejtenők. Sőt ellenkezőleg a fönségesen komor környe- zetben alant elterülő üde gyepszőnyeg a rajta álló csínos kis templommal és az 1863-i tűzvész után újonnan épült öt-hat házzal oly kedves idylli képet alkot az égig nyúló hatalmas szirtfalak és sziklakúpok közepette, a minőt e magas hegységben épen nem reméltünk láthatni. A Bregenzer- Wald legfelső részének baloldalán számos kimagasló csúcs sorakozik, melyek közül csak a Juppenspitzét (2.408 méter), a Mohnenfluhét, a Bruadlerspitzét (2.646 méter), a Hochberget (2.324 méter) és a Hochkinzelspitzét (2.307 méter) említjük. Valamennyi zordonúl szaggatott, mint a mészhegység magasabb lánczolatai általában; szakadékaikban a hó helyenként egész éven át is megmarad; sőt a Bruadlerspitze éjszaki lejtőjén egy kis gletcser is látható. Éjszak és kelet felé a további kilátást meredek oldalú hegyek gátolják, melyek lejtőin vannak elszórva az alantabb, egy kis fensíkon álló s a hóomlások ellen mély bevágásokkal védekező község házai. A Schröckeni völgykatlanba lépve, a Bregenzer-Wald, vagyis a Bregenzer Ache folyó vidékét alkotó hegység legfelső lépcsőfokára értünk. Jóllehet a vorarlbergi völgyek mindenikének megvan a maga sajátszerű szépsége, e tekintetben mégis kétségtelenül fölülmúlja valamennyit a Bregenzi Ache melléke. Ennek oka az, hogy az Ach-völgy a legjellemzőbb világossággal mutatja a harántvölgyek sajátságait. Minthogy ugyanis az Ache a legkülönbözőbb geologiai rétegek érintkezési vonalainak egész során tör keresztül, a völgyek lejtős oldalai a legváltozatosabb alakúlatokban