Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

106 A mellaui medenczénél elbúcsúzunk a „Wald" magasb hegyvidékétől, mert a Guntenhang és a Kopfberg közötti igen festői hegyszoros már meredek falak és bizarr csúcsok helyett sötétlő erdőket és üde réteket láttató, habár még mindig eléggé magas középhegyek ölébe vezet bennünket. A Bizauerbach torkolatánál áll a szintén vasforrással bíró kis Reute, melynek tisztes egyháza a monda szerint a Bregenzer-Wald legrégibb temploma. Nem messze innen, egy tágabb völgyfenék éjszaki szélén a vidék fő helye, Bezau terjeng nagy kényelmesen, hol járásbíróság is székel. Mindjárt Bezautól éjszakra egy alacsony hegyhát húzódik, az 1.867 méter magas Winterstaudéból kiágazó Betzegg. Ennek a tetején állott a század elején történt bajor foglalásig a Bregenzer-Wald belső vidékének tanácsháza. Helyét emléktábla jelöli. A hegyhát éjszaki lejtőjén a bájos Andelsbuch áll, mely már régebb idő óta igen látogatott nyaralóhely. Innen igazán elragadó tájkép tárúl szemünk elé. Balkéz felől egy hegyhát oldalán, melynek leg- magasb csúcsa a Hochälpele (1.462 méter), Schwarzenbergst látjuk, Kaufmann Angelika szülőhelyét, mely e körűiményen kivűl gyönyörű fekvé- séről is nevezetes; előttünk a Bregenzi Ache egy kis völgymedenczéjében a derék Egg helység a Subersach túlsó partján, melynek meredek falak közé zárt medre ősidők óta választó vonal az Elő- és Hátsó-Bregenzer-Wald között; odább egy magas tág síkon Lingenau s ettől keletre Hittisau, e fölött pedig a távolabbi hegyek és dombok hullámvonalai vannak, melyek éjszakkeleten a Hoher Häderichben (1.563 méter) végződnek. Bezau közelében a Bregenzi Ache megint egy szorosba lép, s innen kezdve a völgy tovább már nem egyéb mély hegytoroknál, melynek meredek oldalait fényűk és cserjék árnyékolják. A falvak mind magasan állnak a folyó színe fölött, többnyire szélesebb lapályokon, melyekről a folyó többé már nem is látható. Ép ezért Eggtől kezdve az út már nem is a folyó mentén halad, hanem Alberschwende falván keresztül húzódik, mely 5 kilométer- nyire van délnek az Achétől. Innen két út vezet ki a Rajna-völgy lapályára: az egyik a regényes Schwarzachtobelen át menő, mely Schwarzachnál lép a Rajna-völgybe; a másik csak néhány évvel ez előtt készült a Hochälpele éjszaknyugati lejtője hoszszában, s ez Dornbirnnél juttat ki bennünket a lapályra. Ez útról a Bodeni-tó mellől szép kilátás nyílik a Rajna völgyébe, meg a svájczi Alpesekre. A Bregenzi Ache, miután keresztül törtetett 26 kilométer hosszú szorosán s ez útjában az éjszaki szűk völgyekből beléje ömlő mellékpata-