Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

112 rétek és árnyas fáktól övezett városka, melynek épületei még középkori jellegűek. A ki a várost tágas környékével együtt akarja áttekinteni, az ne sajnáljon fölmenni a gyönyörű díszkertté alakított Margarethenkapfra, honnan különösen az osztrák Rajna-völgy legfelső részébe szolgáló kilátás igazán gyönyörű. Ugyaninnen lehet csak az 111 azon két szorosának hatalmas arányait is megítélni, melyek közt Feldkirch áll. Épen a város előtt olyan keskeny a sziklaszoros, hogy az országútat csak bajjal lehetett a sziklájába bevájni, míg a vaspályának már alagútat kellett fúrni a Schattenbergen át. De néhány lépéssel odább már megváltozik a kép ; az Inner-Walgauba lépünk, mely az Ill-völgynek Feldkirch és Bludenz közötti része. A Walgau kétségtelenül egyike az „Arlberg előtti" legszebb vidé- keknek. Ha Bregenz a tavával dicsekszik, melynek legszebb öblében fekszik, ha a Bregenzer-Wald folyton változó, szebbnél szebb képeinek dúsgazdag sorozatával gyönyörködteti a vándort : a Walgaunak is megvan az a kiváló elsőbbsége, hogy délen ő vele is közös a tartomány két leghatalmasb hegy- tömegének egyike, a Rhätikon. E mellett a Walgau védett helyzeténél fogva igen enyhe éghajlatú s a Rajna-völgy ködéi sem járják, a miért is virágzó földmívelést látunk benne mindenütt s igen sűrű a lakossága. Ugyanazon okból, mint a Laternsi-völgyben, itt is az éjszaki oldalon fekszik a legtöbb helység, főkép a Vorarlbergi Alpesek szelíd elődombjain : így a derék Satteins, aztán Röns, Düns, Schnifis, Thüringen és Ludesch ; e két utóbbi közt höm- pölygeti vizét a Lutz patak a Nagy Walser-völgyből az Ill-völgybe. A faluk némelyike mellett egy-egy régi hegyi vár omladéka áll, jellemző ellentétben a völgy alján itt-ott látható gyárak épületcsoportjainak csillogó ablaksoraival. Délre a Rhätikon mészkő-lánczolata emelkedik, melynek éjszakra nyomúló ágai egyetlen hosszú s igen magas falnak látszanak. De, ha a keskeny hegyszakadékokból nagy robajjal alácsörtetó hegyipatakok mellett fölfelé megyünk, több órányi fáradságos járás után a magas hegység elölépcsőjére jutunk, hová a Rhatikon-láncz hókoronás csúcsai tekintenek alá fönséges magányukból. így Frastanznál a Samina, melynek ugyan csak az alsó része tartozik Vorarlberghez, míg felső vonala már Liechtenstein herczegségbe esik, s a Rajna-völgygyei a merész alkotású Drei-Schwesternbergst (2.124 méter) szegélyezi; Nenzingnél a Mánk magaslik, mely a Gamperthona-völgybe vezet; ez felső részében gyönyörű alpesi rétséggé szélesedik, melynek a nép ajkán „Nenzinger-Himmel" a neve; végűi az Alvier-patak, mely a Brandi-völgyben csörgedez s a Bürserklamm-on át tör magának útat