Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

115 Schrunson felül mindjárt összébb szorul a völgy; a Fratte nevű hatal- mas görgetegkúp választja el a belső Montafont a külsőtől, melyeket e vidéken Ausserfratte- és Innerfratte-nak neveznek. Az Ausserfrattéban a völgy nagyszerű szabása mellett többnyire nyájas tájképeket látunk; míg az Innerfratte jellege, ha nem épen komor is, de mindenesetre komolyabb és elzártabb. A völgy feneke szűk, helyenkint egészen el-elvész, de felsőbb részei ismét kiszélesednek; a hegyoldalak meredekebbek s nem igen jut rajtuk hely szántóföldek és mezők számára; csak egyetlenegy nagyobb falu alakúit benne, a St. Gallenkirch, a messzeföldön ismeretes káposztavágók szülőfölde. A völgyben bclebb fekvő helységek kicsinyek és szegényesek, így Gurtipol, Gaschurn és Patenen (1.047 méter), a völgy utolsó falva meglehetős tágas, de sovány határral. Patenentől kelet felé eléggé járt ösvény, a Zeinis-hágó, vezet Tirolba; odább délnek a Biller Höhe (2.046 méter) szintén összekötő kapocsúl szolgál a keleti szomszédtartomány felé. Patenennél az Ill-völgy hirtelen délnek kanyarodik, holott eddigi egész vonala délkeleti irányba tartott. E fordúlóval egyszerre a völgy tájjellege is megváltozik. A magas hegység világába érünk, mely állandó emberi lakhelyeket már nem tűr. A gneisz-öv hegyei, melyek közé St. Gallen- kirchnél érünk, nem bővelkednek ugyan a mészkőhegyek sajátszerű alakú- lataiban, de viszont zömökebb tömegük és kevésbbé szakadékos voltuk miatt a gletcserképződésre alkalmasabbak. Itt a völgy gyei együtt mihamar olyan magasságokba érünk föl, hol a vizek moraja elnémúl az örök jég bilincse alatt, melyből a tartomány legdélibb szélén fönséges csöndben emelkednek ki a sötét hegyóriások. A legdélibb s egyszersmind legmagasb határhegy, a 3.313 méternyi Albuinkopf vagy Piz Buin lábánál jégmezők terülnek, melyekből 2.176 méternyi magasságban az 111 folyó ered. Bludenztől egyenesen keletnek irányúi a Kloster-völgy, mely tájképi szépségek tekintetében talán a tartomány összes völgyei közt a legszegé- nyebb. Bludenz melletti torkolatától egész Braz faluig még meglehetősen széles és nem kietlen, de már itt is erősen emelkedik. Braztól belebb aztán lassankint egészen elszűkűl a völgyfenék ; az út, mely gyakran kénytelen a folyó egyik partjáról a másikra átkelni, hogy helyet szorítson magának a hegyoldalakon s a lavinák és morénák elől védve legyen, már a völgy magasb fokára emelkedik. Még magasabban húzódik a vaspálya, mely mindjárt Bludenz mögött gyorsan emelkedik s merészen épített vonalon halad a Klosterthali-Alpeseknek sok helyt szédítő szakadékai fölött, melyek- 15*