Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

120 Tirolban a tulaj donkép eni bronzkorból származó lelt tárgyak igen gyérek, Vorarlbergben aránylag számosabbak. Tirol ugyanis, mint általában a nagy forgalmi, átvonulási vidékek, a bronzkort illetőleg a szegényesebb tartományok közé tartozik, ellenben Vorarlberg földrajzilag és művelődés- történetileg szorosabban csatlakozik Svájczhoz, a közép-európai bronzkori művelődés klasszikus hazájához. Mindamellett Tirolban is teljességgel ki lehet mutatni, hogy a régi telepek tovább is virágzottak, sőt a letelepülés mindegyre terjedt is. Azon helyeken ugyanis, a hol terramare-féle műveltség nyomai kerültek elő, csaknem mindig későbbi idők készítményeire is találtak, és a tartomány legkülönfélébb helyein, a legfélreesőbb vőlgyzugokban és nehezen megközelíthető magaslatokon is leltek már a tulaj donképen i bronz- korból származó eszközöket, fegyvereket, ékszereket és szerszámokat. Csak a bronzkor vége felé és a régibb vaskorban, vagyis a hallstatti műveltségi korszakban válnak a leletek szaporábbakká és sokfélébbekké. Ennek az érdekes műveltségi korszaknak úgy Tirolban, mint Felső-Olasz- országban és a keleti Alpesek szomszédságában is a strmez'ók a dús forrásai. Ilyeneket az utóbbi évtizedekben sok helyütt ástak föl a Középponti-Alpes hegylánczon innen is, túl is. E sírok általában laposak és külsőleg semmiről sem ismerhetők föl. A hol csak lehetséges, rendesen valamely folyónak vagy pataknak a partján feküsznek, még pedig olyan magasan, hogy vízáradáskor sem voltak az öntés veszélyének kitéve. Valamennyiben elégetett hamvak vannak, csupán két éjszak-tiroli temető helyen (Matrei és Sistrans) fordúl elő ily hamvakkal telt sírok mellett itt-ott csontvázakat rejtő is. Az elégetett hamvakat agyag-urnákban, olykor bronz-vedrekben temették el. A hamv- vedret többnyire kövekkel rakták körűi s egy nagy kőlappal födték be. Kivételesen az elhamvasztott csontok egy faragatlan kőlapokból alkotott kőládában vannak. Az urnákban s részben mellettök vannak a mellékletek. Csaknem minden sírban található néhány kisebb agyagedény, többnyire kettő, egy kupa, meg egy lapos csésze; ritkák a bronzedények. A mellék- letek között igen gyakori a kés, de egyéb házi eszköz is. Ékszerfélékre szintén sokszor akadnak kivált a női sírokban. Leggazdagabb sírmező a Etsch vidéken a piattelli, Bozentől délre. Vannak ott sírok a bronzkor végétől az egész hallstatti korszakon át a La Tène-féle korig terjedő hosszú idő minden szakából. Az a műveltség, melyről e sírok elrendezése és tartalmuk tanúskodik, erős italiai hatás alatt állt. Az itt és a felső-olaszországi Villanova, Bologna s úgy szintén Este