Seite - 129 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

129 A római kor Tirolban és Vorarlbergben. Azok a területek, melyekből ma Tirol áll, csak akkor léptek be a történelembe, mikor a római birodalomba bekebeleztettek. Ez Bozentól lefelé az Etsch völgyére nézve már akkor megtörtént, mikor 102-ben Kr. e. a cimberek éjszakról Tridentum (Trient) ellen törtek és ott Marius tiszt- társát, Lutatius Catulust, arra kényszeríték, hogy a Po vidékére vonuljon vissza. Ezen időtől fogva Tridentum vidéke a „Gallia cisalpina" tartomány- nak része lett, melynek helytartója volt többek között Julius Caesar is. 0 készítette elő az addigi tartománynak Italiába való bekeblezését, a mit halála után két évvel a triumvirek csakugyan végre is hajtottak. Természe- tesen a Pótól éjszakra eső kerületek a régi Italiától több dologban különböztek azontúl is; így az újonczozás dolgában, melyet itt épen úgy foganatosítottak, mint a tartományokban; továbbá, míg a rhät törzseket le nem igázták, szükséges volt a határoknak barbár törzsek berontásai ellen való biztosítására őrsereget tartani, és még a Kr. u. II. században is volt itten egy helytartó-féle birodalmi hivatalnok. Megjegyezhetjük ehhez azt, hogy Noricum tartomány is, mely a belső osztrák vidékekből és a tiroli Pusterthalból állott, szintén ilyen közép helyzetben volt a tartományi rendszer és italiai kiváltságok között. Az italiai berendezés szerint az Alpesen inneni vidék városi községekre oszlott, melyek közül a mai olasztiroliakkal Verona, Brixia (ma Brescia), Feltria (ma Feltre) és Tridentum határosak voltak. Emezek területe délen meglehetősen szűk volt, mert a Garda-tó felső vidéke, a Val di Ledro és Judicaria Brixiához, a Val Sugana nagyobb része pedig Feltriához tartozott. Csak éjszak felé terjedt a tridenti község messzebbre, mert magába foglalta a Nonsberget, továbbá az Etsch völgyét egészen a mai Meran tájékáig. Az Eisack mentén Sabionánál lehetett a határ (az itinerariumok Sublavione-ja, vagyis inkább Subsabione-ja alkalmasint a mai Klausen vaia), hol a nagy illyr vámterületnek, melyhez Rhätia is tartozott, vámszedő helye volt. Tridentum, bár csak kis municipium volt, mégis, mint kerületének „városa", döntőleg hatott annak fejlődésére. Ez volt székhelye a „bírói hatalmat gyakorló duumvirek"-nek, kik a római államnak nem épen nagy- szabású kezdetén a consulokkal voltak egyenlők. Ezek mellett a közigazgatást a rendszerint száz tagú községi tanács vezette a nélkül, hogy ez a szám valaha teljes lett volna. A császári korszak első századában a hatóságokat a „tömeg" választotta, utóbb a községi tanács nevezte ki a hivatalnokokat. V. 17