Seite - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

132 fiai, Tiberius és Drusus vitték, kiknek ezzel alkalmuk nyílt a fölemelkedésre. Úgy gondoskodtak előre mindenről, hogy kudarcztól nem kellett tartaniok. Míg Tiberius nyugatról, a mai Svájczból a Boden tava felé nyomult előre és a tóparti lakosokkal megütközött, Drususnak az a még fényesebb föladat jutott, hogy a tridenti területről a Brenneren (és úgy látszik, ezzel egyszerre a Reschenscheideken át is) útat törjön magának az Inn völgyébe, hogy aztán így testvérével egyesüljön. És ez, minthogy nagy többségben levő hadi erejökkel egységcsen intézték a támadást, sikerűit is mind a mellett, hogy az Eisack, Wipp és Inn völgyének lakosai vitézül védekeztek. Az első véres ütközet az Eisack (Isarcus) mellett volt, azután a „gyors" breonok és a „daezos" genaunok magasan fekvő állásait ostromolták meg. Rómában, a fővárosban, ezeket a hadi tényeket, melyek az uralkodó házat megszilárdították, nagyra vették. Horatius, a költő, megénekelte azokat Augustus megbízásából, kinek „a senatus és a nép" a Tengeri-Alpesek magaslatán (a mai Monaco fölött Torbiánál) győzelmi emléket (Tropaeum Alpium) is emelt. Ennek egyik fölírata a legyőzött népek neveit hirdette, melyek között a már említetteken kivűl a „venostek" nevét is olvashatjuk, kiktől a vintschgauiak származnak. Az Isarcus melletti véres csatákat meg- említi a költő is, midőn Drusus korai halála után vigasztaló verset írt ennek anyjához, Líviához. E dicső hadvezér nevét állandóan emlékezetessé tette a „Pons Drusi" („Drususbruck", nyilván az Etsch folyón Bozen közelében Siegmundskron (Formicar) mellett levő átkelő) állomás neve, és méltán; mert ennek az alpesi népek megrohanásaitól immár megszabadított vidéknek fölvirúlását egyenesen ezen hadjáratnak tulajdoníthatjuk. Települők szállottak itt meg, kiknek nevei a helységekre származtak át; így Appianumot (ma Eppan) bizonyos Appiusról nevezték így, Bozen neve pedig, úgy látszik, bizonyos Baudiustól eredhet, a ki birtokát az Italiában szokásos módon „Baudianum"-nak nevezte el. Pons Drusi és Trident közt feküdt Endidae útmenti állomás (ma Egna, németül Neumarkt). Salurn sem fontosság nélküli hely volt. Maga Trident, melynek kerületéhez csatolták ezen vidé- keket, rendkívül sokat nyert már csak azért is, mert innét látták el élelemmel a birodalom új éjszaki határain elhelyezett csapatokat. Drusus vállalatának nagy politikai eredményéül emelik ki azt, hogy az által nyílt meg a Pótól a Dunához vezető út. Az új tartomány fő helyéül Augusta Vindelicorum, a mai Augsburg, alapíttatott, melyet Augustus császárról neveztek el. E mellett Brigantium, a mai Bregenz, virágzott föl,