Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

Tirol története. Midőn a nyugatrómai birodalom megdőlte után a monarchia mostani területének nagy részén s Tirol- ban is germán királyok és herczegek uralkodtak, a VI. században a néprajzi állapotokban nagy változás állott be, mely a későbbi időkre döntő hatásúvá lett. Mindenfelől új bevándorlók özönlöttek ekkor Tirol hegyeibe, völgyeibe s a románok maradványai közt és mellett telepedtek meg. Az Inn völgyén fölfelé a bajuvárok népe vándorolt s azután a Wipp völgyén az Eisack terü- letére hatolt; az Alsó-Lech völgyét az alamannok szállták meg s onnan és az 111 területéről a Felső-Inn völgyébe, részben a Sill és az Eisack völgyébe hatoltak; a Po síkságáról a longobárdok nyomúltak az Etsch völgyén fölfelé s ott és a völgyekben telepedtek meg; a hagyomány szerint gótok előzték meg őket s a Felső-Etsch területén, a Valschauer, Passer és Talfer völgyei- ben, valamint a fő völgyben Tölltől Terlanig ütöttek tanyát; de valószínűbb, hogy itt, valamint Tirol más vidékein, példáúl a Fleimis- és Nons-völgyben frankok telepedtek meg; a Dráva völgyén vendek érkeztek az országba s az egész Pusterthalon át Brixen környékéig hatoltak. A régibb románizált lakosság maradványai, melyek a népvándorlás viharai s a vagyonosabbaknak Italiába költözése után még megvoltak, nem egyenlően oszoltak szét az országban. A Zillertől éjszakra már csak kevés román lakott; sokkal sűrűbben éltek a Ziller folyó és a Piger patak közti területen, hol egykor a breonok hatalmas törzse székelt, továbbá a Ziller- völgy hátsó részében, a Felső-Wipp-, Stubai- és Selrain-völgyben, s valószínű- leg Landeck környékén, a szélesebb Felső-Inn-völgyben s mellékvölgyeiben a Finstermünz-szorosig. Még számosabban laktak az Eisack-völgy lejtőin A tiroli sas I. (tiroli) Albert korában, hadi jelvény, Hofer puskája, kardja és puskaportartója, sterzingi zászló és franczia hadi zsákmány.