Seite - 142 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

142 és alján ; szintén sokan az Eisack és Rienz egyes mellékvölgyeiben, egész Vintschgauban s Olasz-Tirol legtöbb völgyében, főleg az Etschtől nyugatra. A bevándorló germánok és a régibb lakosság közt a Felső-Inn-völgy keleti részét kivéve, hol a románok nagyobb részt kiirtattak, nagyobb harczok sehol sem folyhattak ; de a Pusterthalban levő vendekkel az Eisack völgyéből meg az éjszaki hegyszorosokon át előnyomuló bajuvárok véres küzdelmeket vívtak s a nyugati Pusterthalból egészen, az Isel területéről nagyobbára kiszorították őket. Az új bevándorlók, hol régibb lakosságot vagy épen nem, vagy csak keveset találtak, a náluk dívó módon telepedtek meg; de a hol románok még nagy számmal éltek, vagy román telepek voltak, ott ezek átalakító hatást gyakoroltak reájok. A hol nem volt román lakosság, a germánok a déli magaslatokon, vagy a völgyek alkalmas lapályán építettek egyes majorságokat vagy falvakat szétszórtan fekvő, kertek, rétek, gazdasági épületek, útak által elválasztott házakkal. A hol románok voltak, ott a román helységekben a románok közt telepedtek meg s vagy az üresen álló épületekbe költöztek, vagy azok mellett újakat építettek maguknak. De a bevándorlóknak nem csupán letelepedése módját, hanem politikai és vallásos viszonyait is nagyon módosította a románok jelenléte nem csupán kezdetben, hanem még inkább a későbbi idők folyamán. A románoknak volt rendezett politikai és egyházi szervezetök, mely bizonyára túlélte, habár nem is romlatlanúl a népvándorlást. így a VI. század végén már fennállt a ma is meglevő két püspökség, a säben-brixeni és a trienti; kétség- kívül voltak nem csupán pontosan megállapított határaik, hanem apróbb és szabatosan kikerekített kerületekre is föl valának osztva. Ez a beosztás pedig a germánok legfőbb politikai tagozását, a Gau-t is módosította, mert bizonyára nem merő véletlen, hogy a megyék határai nagyobb részt összeesnek a püspökségek és főesperességek határaival. Még inkább elmondhatni ezt a grófságokról és a centenákról, melyek közül amazok általában a főesperes- ségekkel, ezek gyakran a plébániák területével azonosak. De egészen román hatásra vall a további politikai tagozás a községi kerületben és részeiben, a mint ezt az elnevezésekből következtethetni. így a Ziller folyótól a Piger patakig levő területen az összes községek neve Öblei, mely név kétségkívül onnan származik, hogy a kerület lakói a benne fekvő egyháznak fizettek adót. Részben ugyané nevet, de még gyakrabban a Malgrei nevet viselik az