Seite - 145 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

145 első római útjáról való visszatértében, 1027-ben Trient, Bozen és Vintschgau grófságokat II. Udalrich trienti püspöknek, a Norithal többi területét pedig a brixeni püspöknek adományozta, kit IV. Henrik 1091-ben a Pusterthal grófsággal is megajándékozott. A német császárok nem is csalatkoztak a püspökök iránti bizalmukban, mert ép olyan határozott párthíveket nyertek bennök, mint a birodalom legtöbb más püspökében, kik még az investitura miatti viszály s a császárság és pápaság közötti legnagyobb ellenséges- kedések idején is majdnem kivétel nélkül a császárok pártján álltak. Brixen 1574 táján. De a püspökök az országban elfoglalt nagy hatalmi állásukat oktalan politikával korán aláásták, mert egész grófságokat, vagy nagy részöket hatalmas szabad uraknak, vagy ministeriális családoknak adományozták. A trienti püspökök a Tiroli grófok tetterős nemzetségének adták hűbérűl Vintschgau grófságot Bozen grófság egy részével; a magukat Hocheppan vára után nevező Eppan grófok a hasonnevű grófság egyes részeit, a Fiavon grófok a Nonsberg egy részét, a Wanga bárók Bozen grófság egyes részeit, az Arco, Lodron és Castelbarco nemes úri családok Trient őrgrófság egyes bírósági kerületeit kapták. A brixeni püspökök valószínűleg még a XI. szá- zadban a Tiroli grófoknak adományozták az Inn- és Eisack-völgyben (Nori völgyben) levő grófságokat, később (l 165) pedig az Inn-grófságot, valamint a Pusterthal grófságot s az egyházmegyéjük fölötti védnökséget az Andechs (Meran) grófi, utóbb őrgrófi és herczegi családnak; Brixen vidékét s a V. 19