Seite - 148 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

148 fenyegette ugyan, de az előbbinek fia, II. Meinhard (1258—1295), okos és erőszakos politikájával elhárította a veszélyt; ő lett egy részt a nagybátyjára szállt várak és jószágok visszaszerzésével, más részt számos új szerzeményével Tirol grófság tulajdonképeni megalapítója. Az ország összes hatalmasabb világi urai, mint a Fiavon és Hörtenberg grófok, a Wanga és Taufers bárók kénytelenek voltak birtokaikat vagy tőle hűbérbe venni, vagy neki eladni, ha azt nem akarták, hogy elveszítsék. A trienti, brixeni és churi püspökök viszont egész bírósági kerületeket a benne levő várakkal és jószágokkal kény- szerűitek Meinhardnak hűbérűl vagy tulajdonúi átengedni. Neje, Erzsébet, IV. Konrád király özvegye útján megszerzé családjának a Staufok tiroli birtokait, Imst és St. Petersberg uradalmakat a Felső-Inn völgyében, a Passeierben levő s más jószá- gokat. Csak nehezen bírta Bruno brixeni püspök a Puster- és Nori- thal grófságok egy maradékát, az Eisack- és Pusterthal néhány bíró- sági kerületét megtartani; ellenben Trient ugyanakkori püspökei, Egno, az utolsó Eppan gróf és II. Henrik, kiket védnökük még jobban szoron- gatott, mint a benszülött nemesség s az olaszországi ghibellinek, lassan- ként egész területöket Meinhardnak kényszerűitek átengedni. De a testvérével, Albert görczi gróffal 1272-ben történt osztozáskor a mühlbachi szorostól keletre fekvő egész Pusterthal a görczi ágra szállt át. így a tiroli grófság II. Meinhard halálakor az Inn-völgyet az Arlbergtől és a Finstermünz-szorostól a Zillerig, az Eisack völgyét néhány brixeni kerület kivételével s az egész Etsch-völgyet az Avisio patakig magában foglalta; ezenkívül Trient herczegség területén belül néhány kerület is hozzá tartozott. Mindezzel Ii. Meinhard 1286 óta még Karinthia herczegséget is egyesíté. Meinhard a maga és neje alapította stamsi zárda templomában van eltemetve, hol utódai közül is sokan aluszszák örök álmukat. Meinhard két idősebb fia az ő szellemében működött s a trienti püspökséget is megtartotta; csak a legifjabb, Henrik, egykor Cseh- és Maultasch Margit pecsétje (i363).