Seite - 152 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

152 IV. Frigyes halála (1439) után, mikor III. Frigyes császár vette át a kiskorú Zsigmond herczeg fölötti gyámságot, újra kitűnt, mennyire kifejlő- dött a rendi hatalom; Frigyes abbeli törekvéseivel, hogy Tirolt Zsigmondnak kiskorúságán túl is kormányozza s a herczeget magánál tartsa, a rendek egyértelemmel szembe szálltak s kényszerítették, hogy gyámoltját Tirolba küldje s átadja neki a kormányt. Zsigmond uralkodása sokkal nyugodtabban folyt, mint atyjáé. A honi nemesség mindig híve maradt s az alsóbb ren- dekkel együtt az ő pártján állt, midőn a Gradner család, melyet ő vitt az országba s tett kegyelmével hatalmassá, ellene lázadt, s midőn új küzdelme támadt a brixeni püspökkel, Cusa Miklós bibornokkal. Mind e harczokból diadalmasan került ki, ámbár Cusa elfogatása miatt a pápa egyházi átok, országát pedig interdictum alá helyezte. A közös szorongatás az uralkodó és népe közötti kapcsot annál szorosabbra fűzte, mennél üdvösebb volt más- különben Zsigmond országlása Tirolra nézve. A hosszú béke idején, melyet a nép akkor élvezett, az anyagi jóllét nagy virágzásnak indúlt; a herczeg javíttatta az útakat, szabályozta az átviteli kereskedést, a számos bánya, melyet mívelni kezdtek, igazi Eldorádóvá tette Tirolt, hová a legkülön- bözőbb országokból tódúlt a sok bevándorló. A jóllét emelkedésének bizonysága az a sok vár, melyet a fejedelem újonnan épített vagy szépített, a számos és pompás gót templom, mely városokban és vidéken épült és sok más építkezés. A pénzverés e fejedelem alatt, kit ezért „Pénzes"-nek neveztek, tetemesen javíttatott. A herczeg barátságos modora s a nép különböző osztályaival való személyes érintkezése is fokozta az uralkodá- sával való megelégedést. Ez csak a végső években változott meg, mikor önző egyének hatása alatt, kik visszaéltek gyöngeségével, Zsigmond azon tervvel foglalkozott, hogy tartományait elvonja természetes örökösétől, III. Frigyes császártól s ennek fiától, Miksától, és azokat a bajor herczegi családnak juttassa; Velenczével is háborúba keveredett, melyben serege győzött ugyan, csakhogy mindez arra ösztönzé a rendeket, hogy ellene ép úgy föllépjenek, mint egykor gyámja ellen; arra kényszerítették, hogy ő rájok bizza a közigazgatást s gonosz tanácsosait bocsássa el; nem sokára azonban végkép le kellett az uralkodásról mondania s azt még életében nagybátyjának, Miksa királynak engedte át (1490). I. Miksa alatt Tirol újra az összes többi osztrák tartományokkal egye- síttetett és pedig szorosabban, mint az előtt. Uralkodása az országnak mind külső, mind belső viszonyaira nézve egyaránt korszakossá vált. Tetemesen