Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

180 ügyre fordított figyelmet. A mezőgazdaság emelésére elrendelte a legelők fölosztását, a kereskedés és forgalom érdekében nagyban folytatta az út- és hídépítést, a postaügyet pedig újjá szervezte. Tirolnak az is nagy hasznára vált, hogy a Bajorország felé eddig fennállott vámsorompók megszűntek. Egyházpolitikai téren a bajor kormány ugyanazon jogokkal élt, mint az osztrák. De a tiroli püspökök, főleg báró Buol-Schauenstein Károly Rudolf churi, és gróf Thun Emánuel trienti püspök, mint az egyház legfőbb hatalmi követeléseinek rideg képviselői a kormány rendeleteivel szemben ellenzéki állásba helyezkedtek s a pápai udvarnál kerestek támogatást. Minthogy ez épen ekkor tárgyalt Bajorországgal concordatum kötése végett, a pápa hol ellenállásra, hol mérsékletre intette őket. A bajor kormány azonban nem engedett. Magának követelte az előbb a trienti püspökök által gyakorolt kegyúri jogot, a kis-papokat, kik a bajor tanintézetekben tanúltak, csak az innsbrucki egyetemen leteendő vizsgálat után akarta felsőbb állásokra és javadalmakra bocsátani, a lelkészségek betöltése tárgyában 1806-ban kiadott rendeletet Tirolra is kiterjesztette s ragaszkodott ahhoz a joghoz, hogy az egyházi-rendőri ügyekben ő intézhessen parancsot az alsó papsághoz. Midőn a trienti és churi püspökök jövedelmeik zár alá helyezése után sem engedtek, mindkettőt Innsbruckba rendelték s ellenállásuk a tartományon kivűli száműzetéssel fenyíttetett. Erre a trienti fővicarius vette át a churi egyházmegye tiroli részének kormányzatát, de az alsó papság nem akart neki engedelmeskedni. A bajor kormány még szigorúbb rendszabályokat alkalmazott tehát. Hochstetten Tivadar mint külön biztos katonasággal ment Meranba, hogy erőszakkal megtörje a papság ellenállását. Föloszlatta a marienburgi zárdát s legtöbb tagját száműzte; a kapuczinusokat kiűzte az egyházmegyéből, s a világi papság számos tagja is száműzetett vagy áthelyeztetett. A bajor kormány pedig folytatta reformjait s épen ez időben oszlatta föl a tartomány régi monostorait, lefoglalta birtokaikat s ingósá- gaikból sokat gyakran potom áron és illetlen módon adatott el. A forrongást, melyet mindez a népben keltett, fegyveres erővel igyekeztek elnyomni s a megüresedett lelkészi állásokra más papokat neveztek ki. Ezeket a nép betolakodóknak tekintette, isteni tiszteletökön nem jelent meg s gyakran messze úttól sem riadt vissza, hogy törvényes papot találjon. A forrongás egyre tartott s végre kitört volna, ha Bajorországnak nem sikerűi a pápa által a churi püspököt rávenni, hogy egyházmegyéjének Tirolban levő részéről lemondjon. Mikor ez megtörtént, e rész kormányzatát a pápa