Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

184 osztálya közeledett Deroy és Wrede tábornokok alatt Tirol éjszaki határához s a Kufstein körüli szorosokat, valamint a Strub-szorost fenyegette. Chasteler nem vette ideje korán észre a nagy veszélyt s így Wrede tábornok némi harcz után megszállotta a Strub-szorost, melyen át pusztítva nyomúlt Waidringig, míg Deroy hadosztálya Kufsteint támadta meg. Ekkor Chasteler az Innsbruckban álló tartalékkal Fenner tábornok segítségére sietett ugyan, de május 13-án Wörglnél teljesen megveretett. Chasteler Innsbruckba vonúlt vissza s a Brenneren levő erős állás védelmére akart szorítkozni. A tiroliak nagy számban gyülekeztek Voldersnél s néhány század katona támogatásával Schwazon túlig nyomúltak elő. De Wrede tábornok visszaűzte őket s makacs harcz után elfoglalta és fölperzselte magát a helységet is. E kegyetlen szigor sem ijesztette meg a tiroliakat s egyre újabb tömegek özönlöttek Voldersbe. De hiányzott a vezér, mert Buoi tábornok a honvédek nagy megbotránykozására május 17-én eltűnt körükből és Steinachba húzódott vissza. Ekkor a békepárt kerekedett fölül; alkudozni kezdtek az ellenséggel s megköttetett az innsbrucki capitulatio. A honvédek haza vonúltak s az ellenség megszállta a fővárost. Lefebvre azt hitte, hogy ezzel újra meghódoltatta Tirolt s Wrede hadosztályával eltávozott az országból, melynek megtartását Deroy hadosztálya (valami 7.000 ember) vette át. Chasteler szintén ki vonúlt a Puster-völgyön át a tartományból. De igen sok tiroli, első sorban Hofer András, még nem gondolt a meghódolásra. Minthogy Hofer nem bírta Chastelert visszatartani, legalább utóhadát, melyet Buoi tábornok vezetett, igyekezett az országban tartani akként, hogy elfogta Chasteler azon rendeletét, mely meghagyta Buolnak, hogy a Brennerről visszavonúljon. Azután barátait a Passeier- és Sarn-völgyből, a Vintschgauból, stb. a Brennerre hívta össze s a 6—7000 főre szaporodott honvédséggel az Inn-völgyben levő bajorok ellen készült indúlni. Barátja és hadsegéde, Eisenstecken, a Buoi seregéből 1.200 embert Ertel és Reissenfels alezredesek alatt rávett a hozzájok való csatlakozásra, s Hofer e sereggel három osztályban május 25-én az Isel-hegyre nyomúlt s megkezdé a harczot Deroy hadával. Mindkét fél nagyon vitézül küzdött s az ütközet eldöntetlen maradt. De Hofer már május 29-én ismételte megszaporított seregével a támadást. Maga Hofer és Ertel alezredes a brenneri úton nyomúlt előre; a balszárny, melynél Haspinger Joachim atya volt, a nyugati magaslatokat szállta meg a Gall rétig, a jobb szárny a Pasch-hegytől egész Voldersig